A magyar nyelvű felsőfokú oktatás legnagyobb kihívása a nemzetközi versenyképesség elérése, ehhez sok esetben gyökeres változtatásokra van szükség a szervezeti forma, az oktatói karrierterv és a hallgatói profil tekintetében – hangsúlyozták a Magyar felsőoktatás a reformok erdejében elnevezésű beszélgetés résztvevői. Bár más törvényi lehetőségek között működnek a magyarországi és a külhoni magyar nyelvű, illetve magyar nyelven is tanító egyetemek, mindannyiuk célja, hogy szakmailag felkészült fiatalokat bocsássanak ki, akik tudásuk révén érvényesülnek a munkaerőpiacon – fogalmazták meg az előadók.
A beszélgetés moderátora felvezetőjében a Budapesti Corvinus Egyetem különleges jogállását ismertette. Aáry-Tamás Lajos magyarországi oktatási biztos elmondta, Magyarországon ez az első igazán modellváltó egyetem, amely mögül kivonult az állam, tulajdonképpen csak megrendelői szerepet tölt be, teljes mértékben egy alapítvány finanszírozza és működteti. A részletekbe Misovicz Tibor, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány főtitkára avatta be a hallgatóságot. A 2019-ben létrejött mecénás alapítvány a MOL és a Richter Gedeon részvénytársaság 10–10 százalékos tulajdonosa, ennek a vagyonnak a gazdálkodásából származó bevételből tartja fenn az egyetemet. Állami támogatás és állami feladatok nélkül, saját lábán kell megállnia, ami működésbeli módosításokat igényelt – mondta a főtitkár. A Corvinus egyetem jelenleg Magyarország első számú felsőoktatási intézménye a gazdasági képzés terén, de a nemzetközi versenyképesség tekintetében sok még a tennivalójuk – hangsúlyozta Misovicz Tibor.
Alapítványi egyetemek
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola huszonöt esztendővel ezelőtt modellváltó egyetemként indult, mivel alapítványi fenntartású intézmény kezdettől fogva, amelynek működését a magyar állam finanszírozza – ismertette Orosz Ildikó. A beregszászi székhelyű főiskola elnöke beszámolt arról, hogy három-négy éve elindították a nemzetközi akkreditációt, amire akkor nyílt lehetőség, amikor Ukrajna csatlakozott a nemzetközi egyetemi rendszerhez, és kezdtek átállni azokra a minőségbiztosítási elvekre, amelyek Magyarországon is érvényesek, jelenleg ukrajnai és nemzetközi akkreditációval is rendelkeznek. Szintén alapítványi egyetem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, amelynek működési költségei 70 százaléka származik magyar állami költségvetési forrásokból, 30 százalékát a saját bevételek teszik ki – ismertette Tonk Márton, a Sapientia rektora. Az egyetem tagja annak a társulásnak, amelyet ez év elején hozott létre Pro Bono Publico néven a Sapientia, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. Amikor huszonegy esztendővel ezelőtt az önálló állami magyar tudományegyetem létrehozásával kapcsolatos iszapbirkózások kudarcai után létrejött a Sapientia mint magánegyetem, a misszió világos volt: jól teljesíteni szakmai téren és a nemzeti értékek iránt érzékenyíteni a fiatalokat – szögezte le Tonk Márton. Szándékuk a hazai és a nemzetközi versenyképesség növelése, ennek érdekében az oktatói béralap 20 százalékát teljesítmény alapján ítélik oda, és létrehoztak egy kiválósági pótlékot, amelyet éves szinten osztanak ki, ennek értéke bruttó ezer euró. Ennek is köszönhető, hogy az országban jegyzett száz intézmény közül a Sapientia a huszadik helyre tornászta fel magát, idén az országos akkreditációs bizottság a Romániában használatos legmagasabb bizalmi fokozatot ítélte meg az egyetem számára.
Az európai felsőoktatási folyamatokhoz igazodva belső és külső kényszereknek kell megfelelniük az egyetemeknek. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) harmadik éve zajlik a belső átalakulás, a belső minőségbiztosítás – erről Markó Bálint rektorhelyettes beszélt. Bevezették az egyéni, flexibilis karriertervet, létrehozták az ombudsman intézményét, és különös figyelemmel követik a tagozatok fejlődését.
Törvényre várva
Markó Bálint kitért a közvitán lévő felsőoktatási törvény legnagyobb buktatójára, éspedig százötven esetben jegyzik, hogy miniszteri rendelettel szabályoznak egy adott helyzetet. A rektorhelyettes szerint ez azt jelenti, hogy a törvény lényege a másodlagos törvénykezésben rejlik, valójában a majdani módszertanoktól függ, mit hogyan alkalmaznak. Az új törvény nagyon át fogja alakítani a rendszert, de nem jelent innovációt Európa szinten, minden az alkalmazástól függ, nagyon kell figyelni arra, hogy ebből a magyar közösség ne kerüljön ki vesztesen – hangsúlyozta az intézményvezető. Kisebbségi vonatkozásban Tonk Márton leginkább azt sérelmezte, hogy továbbra sem esik szó a törvényben az önálló állami magyar egyetemről, arról, hogy az állam támogathatna magánintézményeket, mivel erre harminc éve nincs politikai akarat.
A Sapientia és a BBTE vezetői elmondták, az új jogszabály lehetővé teszi duális képzés indítását felsőfokon, létrejöhetnek konzorciumok állami egyetem részvételével, és jónak tartják az egyetemelhagyás csökkentését kezelő országos program indítását, mivel egész Európában nagy a lemorzsolódás, az unióban ez 30–40 százalékos.
A hogyan tovább? kérdésre adott válaszok: lehet akármilyen remekbe szabott oktatáspolitika, ha nincs megfelelő demográfiai politika, amihez társul a megfelelő család-, gazdaság-, szociális, egészségügyi politika, akkor kiürülnek az egyetemek; a digitalizáció mellett foglalkozni kell azzal is, hogyan lehet megnyerni a hallgatókat a tudásszerzés iránti vágynak, ehhez jó eszköz az élményalapú oktatás; az eszközök, az elvárások átalakulása ne hozza magával az értékrend átalakulását; úgy legyünk benne az európai változásokban, hogy tegyük jobbá a diákok lehetőségeit, maradjanak itthon, esetleg tanuljanak máshol, de jöjjenek haza, ha pedig nem tudnak hazajönni, akkor szivárogtassanak haza tudásukból.
Végkövetkeztetésként az előadók megfogalmazták: olyan világot kell teremteni, amelyben komfortosan érezzük magunkat, igazodva az európai folyamatokhoz, de megőrizve nemzeti identitásunkat.
