Mi teszünk tönkre mindent…

2022. augusztus 5., péntek, Nyílttér

Kék az ég és zöld a fű... – da­lolja Kovács Kati. Még emlékszem, gyerekkoromban bármerre nézelődtem, azt láttam, hogy kék az ég, a hegyeken erdők, szép zöld erdők. Milyen szép a minket körülvevő teremtett világ, zöldellnek az erdők, csobog a patak, terem a mező.

Akkor Előpatak felé a patakban még halak éltek. Rákokat fogtunk, micsoda élmény volt… Azt a gyönyörű világot sajnos nem tudtuk megbecsülni. Meggyőződésem, hogy egy szép napon majd felmérjük, mennyi kárt okoztunk és okozunk.

Évek óta mondogatják – ki halkan, ki hangosan –, hogy nem lesz jó így, és azt is, hogy nem jó irányba haladunk. A patakok és folyók egyre szennyezettebbek, és ezt nem vesszük komolyan addig, amíg a kedvenc forrásunk vize is ihatatlanná nem válik. Amikor már a forrás vize is ihatatlan, körbenézünk és kérdezzük, miért hagytuk, hogy így legyen, és keressük majd, ki a felelős… Mindannyian felelősek vagyunk, akik látjuk. Eljön az a nap, amikor ráébredünk, hogy mennyi kárt okoztunk és mennyit okozunk.

Romániában óránként öt hektár erdő tűnik el. Ki csalta ide a környezetet leginkább fertőző, szennyező külföldit? Gondoljunk bele, nem csak az erdők vándorolnak el az országból, hanem velük megy a megélhetés is. Én úgy szoktam énekelni, hogy: „Földönfutó gyermekei a nagyvilágot járják, Verje meg a nagy Úristen, aki miatt járják.” De ki hozta ide, ki támogatta, horgonyozta le Háromszékre a Schweighofert?

Persze, voltak zöldek, akik próbáltak tiltakozni, de csak nagyon kevesen látták tisztán, hogy milyen következményekkel jár a jövőben egy ilyen hatalmas beruházást felépülni hagyni Székelyföldön. Azok, akik megértették, hogy az idegenek elviszik a nyersanyagot, durván letarolják éltető erdőinket.

Sokan próbálták kongatni a vészharangot, de szavuk akkor még nem jutott el azokhoz, akik tehettek volna valamit környezetünk védelemért. Erdők nélkül az ivóvíz is kevesebb lesz, nem lesz eső… akkor ezt sokan nem akarták megérteni.

Pusztulnak erdőink, a kivágott fa nagy része pedig a rétyi gyárat is üzemeltető befektetőhöz kerül, aki a tőlünk származó fát nyersanyagként szállítja a világ sok országába – mi pedig maradunk a forgáccsal s a környezetpusztítás nyomaival.

Orbán-Barra Gábor

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 735
szavazógép
2022-08-05: Nyílttér - :

Ne adjuk el Székelyföldet másnak, maradjon a miénk

A minap nagyon szomorú lettem. Kerékpárral haladtam a gyér reggeli forgalomban Szentegyházáról Csíkszereda felé, amikor egy még lekaszálatlan területen megpillantottam a hirdetést. Láttam már ezret is, melyek nem szomorítottak el, de ez nem csak magyarul, hanem idegen nyelven is kínálta a területet!
2022-08-05: Képzőművészet - :

Merítés Mohy Sándor életművéből

A kárpátaljai Dercenből származó, majd Szatmárnémeti és Dés után Kolozsvárt megtelepedő Mohy Sándor (1902–2001) az erdélyi festészet egyik legjelentősebb és legtermékenyebb alkotójaként, valamint meghatározó művészpedagógusként írta be nevét a romániai művészet történetébe. Születésének 120. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban rendezett, mintegy hatvan alkotást felvonultató retrospektív tárlattal emlékezünk e kiváló művészre, betekintést nyújtva festészeti és grafikai munkásságába. A kiállítás augusztus 20-ig látogatható az EMŰK Olt utca 2. szám alatti székházában, a földszinti kiállítóterekben.