Az atombombákat csak gyakorlatozásokkor használták fel, és úgy istenigazából ki sem tudták próbálni pusztító hatásukat, már ami az emberek irtását illeti. A nagy háborúk hiánya miatt a fegyvergyártóknak vissza kellett fogniuk magukat, és így nyereségük sem volt akkora, amekkora lehetett volna egy világméretű konfliktus esetén. Most némi reményt jelent számukra az ukrajnai háború, ahol elég szépen fogynak a fegyverek, és sokan bizakodhatnak abban, hogy az akár világháborúvá is kinőheti magát.

De mindez nem elég, mert a papíron, térképeken, számítógépeken háborúsdit játszóknak van egy másik világháborús terveket szövögető elképzelésük is. Abban reménykednek, hátha Kína megtámadja Tajvant, és akkor ott aztán igazi nagy háború tudna kibontakozni Kína és az Amerikai Egyesült Államok között, amelybe Dél-Korea és Japán is beszállhat. Több amerikai elemzés szerint egy széles körű fegyveres konfliktus Kína és Amerika között Tajvan miatt hatalmas veszteségeket okozna (hajókban és repülőgépekben), ám végül Amerika kerülne ki belőle győztesen. A legrosszabb forgatókönyv szerint 900 harci és támadó repülőgépet veszítenének az amerikaiak, de ők sem maradnának adósok ám, és körülbelül százötven kínai hadihajót süllyesztenének el. Tajvanon egyelőre csak Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke borzolta a kedélyeket, a sziget körül felsorakozott kínai haderő még a tengeren borzol, ott is csak hullámokat.

Az a szerencse, hogy Oroszország belelovalta magát az Ukrajna elleni háborúba, és így nem tudna segíteni Kínának. Emberáldozatról egy szót sem ejtenek, biztosan azért, mert a kínaiak olyan sokan vannak, hogy meg sem kottyanna nekik, ha veszítenének néhány millió lelket. Az előzetes becslések szerint a Kína és Egyesült Államok közötti (fél)világháborúra 2026-ban kerülhet sor.

Érdekes módon az atombombák bevetését kizárják. Biztosan azért, hogy ne keltsenek pánikot, mert akkor mindenki atombunkerásásba, vagy -vásárlásba kezdene. Azt sulykolják, hogy egy atomháborúnak nem lenne győztese. De ha nem lesznek atomcsapások, akkor miért gyártanak egyre több atombombát? Mi van, ha a vesztésre álló azt mondja, hogy ha már neki veszítenie kell, hát a másik se legyen nyertes, és bevet egyet, azután meg elkezdik egymást atombombákkal dobálni? Annak biztosan örvendenének, de csak az életben maradt (sötét)zöld környezetvédők, mert lényegesen csökkenne a Föld lakosainak száma, amiért ujjongnának ők, mivel oda jutottunk, hogy bármelyik pillanatban megszülethet bolygónk nyolcmilliárdodik lakója, és az emberek mind-mind szén-dioxid-kibocsátók. Így végül is, ha nem lenne egyáltalán ember a Földön, akkor azon pár ezer év után ismét paradicsomi állapotok uralkodhatnának. Jó kérdés: ha ember nem lesz egyáltalán, környezetvédők vajon lesznek-e pár ezer év múlva, hogy ennek örüljenek?

Aki teheti, és van pénze, építhet bombabiztos atombunkert. Akár többet is, hogy kényelemben élhessen kedves családjával. Utódai néha ki-kikukucskálhatnak majd onnan, hogy lássák, helyreállt-e már kinn az élet. Az utóbbi időben meg is sokszorozódott az atombunkerek eladása. Az Aristocrat névre keresztelt létesítményben van bowlingpálya, játék- és tornaterem, úszómedencék és egy formásabbacska üvegház is, ahol szinte minden ehető dolog megterem. Az ára? Potom 8,35 millió dollár. (Lehet máris iratkozni!) Arról nincs szó, hogy honnan van energiaellátása, de gondolom, a föld melegét használják energiatermelésre.

Amikor még Kína és a Szovjetunió nagy haragban volt, a nagy kínai vezető, Mao elrendelte atombunkerek építését Peking alatt. A kínaiak építettek is egy olyan hatalmas rendszert a föld alá, ahol akár hatmillió ember is el tudott volna bújni. Voltak benne iskolák, éttermek, kórház, színház is. Atomháború nem tört ki, ezért egyes részeit bérbe adták, és az olcsó lakhatás miatt sokan költöztek a föld alá.

Amikor a szakértők azt mondják majd, hogy rögtön kitör egy atomháború, akkor jó lesz gyorsan a föld alá költözni. Ha elég mélyen lesz a bunker, akkor a fűtés sem fog pénzbe kerülni, mint most nálunk télen.