Kétéves kényszerszünet után a múlt hét végén ismét megtartották a bélafalvi falunapokat. Az ideit a községháza és az RMDSZ helyi nőszervezete úgy készítette elő, hogy felkarolta a környékbeli fellépőket oly módon, hogy a közép- és idősebb korosztálynak is lehetőséget biztosítson a kikapcsolódásra, szórakozásra. A falunapi ünnepséget szombaton az 1936-ban épült és napjainkra teljesen megújult művelődési otthon névadó ünnepsége, illetve Kiss Melinda tanítónő Bélafalva múltja és jelene című falumonográfiájának bemutatója nyitotta meg. A kettős eseményen Fejér László Ödön szenátor és Bartók Enikő Mária megyei önkormányzati képviselő is jelen volt, díszőrséget állt a Tuzson János Hagyományőrző Társaság négy vitéze.
Az ünneplő bélafalviakat és a meghívottakat elsőként Gál Enikő kézdiszentkereszti könyvtáros köszöntötte, majd Kiss Melinda tanítónő és a falukrónikás Orbán Lázár feljegyzései alapján a művelődési otthon történetét ismertette. Elmondta: az 1926-os év körül kezdték el szorgalmazni a helyi lakosok egy orvosi rendelő és egy kultúrotthon építését. Ekkor már a kultúrotthon alapzatának kövét is beszerezték a kézdiszentkereszti kőbányából. 1936-ban az akkori vezetőség, Páll Ferenc falubíró közbenjárásával, helyi lakosok segítségével megépült a ma is álló épület. A területet Boldizsár Béla azaz Dani és testvére, Boldizsár Eliza ajándékozta a falunak. A faanyagot a Heveder nevű erdőrészből szerezték be. Az építőmesterekről nem maradt fent pontos adat, de valószínűsíthető, hogy a munkálatot Fekete József kézdiszentkereszti mester vezette, Bélafalva lakossága pedig közmunkával járult hozzá az építkezéshez.
Mint részletes ismertetőjében felidézte, az ötvenes években nagyon sok rendezvényt, lakodalmat, bált tartottak az épületben, ám a karbantartásra nem fordítottak kellő figyelmet, így az évek során egyre romlott az épület. 1960 táján Rancz Lajos tanító és akkori kultúrigazgató közbenjárásával megkezdődött az épület felújítása. Ezekkel a változtatásokkal nagymértékben megnőtt a belső tér, nagyobb lett a színpad. 1963-ban fejeződtek be a munkálatok, ekkorra már elektromos árammal is ellátták az épületet. Rancz Lajos tanító lelkes hozzáállása révén népi együttesek jöttek Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, de járt itt a brassói Dalszínház, illetve a bukaresti Rádió-Televízió Zenekara is. Több színtársulat is szívesen vendégszerepelt Bélafalván, hiszen akkoriban ritka volt az ehhez hasonló, tágas és modern kultúrház. Biró Károly és Orbán Emma lakodalma volt az első mulatság a felújított épületben 1966 januárjában. Azután évente 4–5 esküvőt tartottak itt. 1968-ban vásároltak székeket, majd 1969-ben filmvetítőt is kapott a falu, de sajnos kis ideig használhatták, ismeretlen okokból rövidesen el is vitték. A második nagy felújítás 1975. május 1-jén kezdődött, akkor a kultúrházat kívülről-belülről új köntösbe öltöztették. Az akkori fényképek szerint, amelyek láthatók az előtérben is, a bélafalvi csoportokat a Gábor Áron Kultúrotthon képviselőiként említették.
Eme hagyaték megőrzése céljából és Rancz Lajos tanító, valamint az akkori lelkes fiatalság iránti tiszteletből a kultúrotthon hivatalosan is felveszi a Gábor Áron Kultúrház nevet – hangoztatta Gál Enikő. Azt is hozzáfűzte, a 2000-es évek folyamán Jakab Edit bélafalvi születésű, akkori kézdiszentkereszti polgármester asszony közbenjárásával javításokat eszközöltek az épületen. 2009-ben az épület teljes tetőszerkezetét felújították, 2010-ben mellékhelyiséget építettek, 2011-ben új nyílászárókat szereltek és fúrattak egy 25 méter mély kutat, az utóbbi években rendszeresen szépült az épület.
Pál Endre, a község polgármestere is köszöntötte a jelenlévőket. „Sokan felteszik a kérdést – hangsúlyozta – miért épp Gábor Áron nevét viseli a kultúrotthon? A fennmaradt, 1970-es évekbeli fényképek alapján Gábor Áron Kultúrotthon névvel szerepelt a bélafalvi színjátszó, illetve tánccsoport. Mi kötelességünknek éreztük megőrizni eme hagyatékot, Rancz Lajos tanító valamint az akkori lelkes fiatalság iránti tiszteletből. Így a kultúrotthonunk hivatalosan is felveszi a Gábor Áron Kultúrház nevet” – mondotta a polgármester, aki Fejér László Ödön szenátorral közösen leplezte le az új névtáblát, amit Tódor Attila kézdiszentkereszti plébános, beszolgáló lelkész áldott meg.
A névadó ünnepséget a Kiss Melinda tanítónő által írt, Bélafalva múltja és jelene című falumonográfia bemutatója követte, majd az estet a Tuzson János Elemi Iskola udvarán a Felső-Háromszéki Ifjúsági Fúvószenekar és az Old Bumeráng koncertje zárta. Vasárnap a falunapok ünnepi szentmisével kezdődtek, majd minifoci-bajnokság és favágó verseny zajlott. Ezt követően a falu régi népi mesterségeit elevenítették fel interaktív elemekkel, majd helyi termelők, kereskedők mutatkoztak be. A délutáni programok a Tuzson János Elemi Iskola ünnepi műsorával folytatódtak, ezt követően a kézdiszentkereszti Tisztás Néptáncegyüttes tagjai dobogtatták meg a néptáncrajongók szívét, amelyet a kézdiszentkereszti Szép Emlékek Nyugdíjasklub műsora követett. A kétnapos faluünnep az Unikum zenekar fellépésével és tűzijátékkal zárult.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
