Lapunk megkeresésére Miklós Zoltán a törvény képviselőházi elfogadását követően már kifejtette, hogy a vállalkozások eddig is felajánlhatták befizetett nyereségadójuk egy részét a civil szférának és az egyházaknak. Egész pontosan annak legtöbb húsz százalékát tehette ki a szponzor- vagy felajánlható alap, és az összeg nem haladhatta meg a cég éves árbevételének 0,75 százalékát. A gond az volt, hogy a vállalkozások csak a következő év tavaszán tudták meg pontosan, hogy mekkora nyereséggel zártak egy adott évben, amikor az előző évi végleges könyvelési mérleget lezárták és benyújtották az adónyilatkozatokat. Mivel a szponzoralapot a nyereség és az ezt terhelő 16 százalékos jövedelemadó alapján számolják ki, ennek következménye az volt, hogy a felajánlásokkal a cégek inkább óvatosak voltak, ugyanis nem tudhatták, hogy a pillanatnyilag kiszámolt nyereség a mérlegzáráskor is ugyanaz lesz-e, vagy esetleg veszteségbe futnak, és ezzel végül ők kerülnek bajba, mivel például támogatásként messze többet adtak, mint a profitjuk lehetővé tette volna, az adó befizetésekor pedig ezt saját zsebből kellett kiegyenlíteniük. Ezért inkább nem használták fel teljes egészében a szponzoralapot, ami miatt – ha jó volt az esztendő – jelentős összegek maradtak felhasználatlanul, ezekről azonban visszamenőleg már nem rendelkezhettek a cégek. 

A törvénykezdeményezéssel erre a helyzetre szolgáltak megoldással, lehetővé téve, hogy a vállalkozások – ugyanúgy, mint a magánszemélyek – egy formanyomtatvány kitöltésével az előző évben fel nem használt adóhányadukat átirányíthassák egy vagy több civil szervezetnek. A képviselőház által múlt év decemberében elfogadott törvényben az is szerepelt, hogy a szabályzatot és a formanyomtatványt az országos adóügyi hatóság (ANAF) dolgozza ki, s ezeket az adó és közpénzügyi igazgatóságoknál lehet majd kitölteni. A törvényt közben az államfő is kihirdette, viszont az országos adóhivatal csak most bocsátotta ki a vonatkozó rendeletet, így a gyakorlatban csak mostantól alkalmazhatóak az új előírások.

A rendelet értelmében a vállalkozások a 177-es számot viselő formanyomtatvány kitöltésével rendelkezhetnek a támogatásként fel nem ajánlott összegekről. A formanyomtatványt az előző év utolsó adónyilatkozatának benyújtását követő hat hónapon belül lehet eljuttatni az adóhatósághoz. Miklós Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a rendelet két új, lényeges szabályt is tartalmaz. Egyrészt a cég és a támogatandó civil szervezet között egy szponzorszerződésnek is léteznie kell, ezt a 177-es számú adónyilatkozattal együtt fel kell mutatni. Másrészt az adófelajánlás mellett döntő vállalkozásnak nem lehetnek elmaradásai az államkasszával szemben, ellenkező esetben nem rendelkezhet a támogatás átirányításáról.

Miklós Zoltán ugyanakkor pontosított: az eddig érvényes szabály is hatályos marad, vagyis év közben is dönthetnek a támogatás mellett a vállalkozások (ha például úgy látják, hogy a nyereségük nem változik számottevően), de a módosítás révén azok az összegek sem vesznek el kötelező módon, amelyekről az óvatosabbak az év folyamán nem rendelkeznek.

Az új rendelkezések hatását illetően Miklós Zoltán elmondta, amennyiben a vállalkozások élnek a lehetőséggel, a legszerényebb számítás szerint is több százmillió lejjel támogathatják a kultúrával, oktatással, sporttal, művészetekkel, szociális ellátással, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket. Ezek a fel nem ajánlott adóhányadokból származó összegek eddig az államkasszában maradtak.

A képviselő szerint csak Háromszéken a mikro-, kis- és középvállalkozások tavaly több mint 73 millió lej nyereségadót fizettek be, aminek a húsz százaléka nagyjából 15 millió lej – ennyiről rendelkezhettek volna különböző civil szervezetek javára. Az adófelajánlások összege azonban csak 2,6 millió lej volt. Ez annyit jelent, hogy 12 millió lej maradt az államkasszában, amit nonprofit szervezetek különböző programjaira lehetett volna fordítani, ráadásul ez csak a kkv-k és a mikrovállalkozások adatai, a nagyvállalkozások (melyek közvetlenül Bukarestbe adóznak) számait a képviselő még nem kapta kézhez, de annyit tudni, hogy a megyéből befolyó nyereségadó mintegy 25 százalékát ezek fizetik be. Miklós Zoltán szerint a háromszéki befizetések nagyjából egy százalékát teszik ki az országosan befolyó összegnek, így elég világos képet lehet kapni arról, hogy országosan mekkora pénzekről van szó. A törvény összeállításakor mintegy kétmilliárdra becsülték, de közben kiderült, a hárommilliárd lejt is meghaladja országosan. A képviselő szerint érdemes a vállalkozóknak élniük az új szabályzás biztosította lehetőséggel, hiszen ezzel hatalmas összegeket lehet társadalmi, közösségi szempontból kiemelten fontos célokra fordítani.