Az uniós tagállamok nagykövetei politikai megállapodásra jutottak az állandó képviselők bizottságában (Coreper) az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciós csomagról – közölte Edita Hrda, az Európai Unió Tanácsnak soros elnökségét betöltő Csehország uniós nagykövete tegnap.
Edita Hrda Twitter-üzenetében közölte, a nyolcadik szankciós csomag jóváhagyása az Európai Unió határozott válasza arra, hogy Oroszország bejelentette Ukrajna négy régiójának, a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, valamint Herszon és Zaporizzsja megye jogellenes annektálását.
Az Európai Bizottság szeptember végén tett javaslatot az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciócsomagra. A korlátozó intézkedések között az EU megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes vegyi anyagok kivitelét Oroszországba, számos orosz termék importját, szolgáltatások nyújtását orosz vállalatok és hatóságok számára, valamint megtiltja az uniós állampolgárok számára, hogy orosz állami vállalatok vezető testületében szerepet vállaljanak. Szorgalmazza továbbá annak a jogalapnak a megállapítását is, amely alapján meghatároznák az orosz kőolaj árának felső határát.
Amennyiben a tagállamoknak nincs ellenvetésük, az intézkedés közzétételét követően azonnal érvénybe léphet – tette hozzá Edita Hrda cseh nagykövet.
Talán a legfontosabb politikai egyezség az, hogy meghatározzák az orosz kőolaj árának felső határát. Az ársapka az unióban azokra az olajszállítmányokra vonatkozik majd, amelyek Oroszországból indulnak, és valamely uniós vagy G7-országhoz tartozó szállítmányozó vállalat juttatja el egy harmadik országba. Tehát nem az Oroszországból az unióba érkező szállítmányokat fogja érinteni az ársapka, hanem a nyugati országokból induló nyersolajat. Feltehetően erre azért van szükség, hogy a szegényebb országokat ne drága nyersanyagokkal sarcolják meg. A döntést üdvözölte az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, szerinte Moszkvának meg kell fizetnie tetteiért, az EU pedig sosem fogadja el „Putyin színlelt népszavazásait, sem semmiféle annektálást Ukrajnában”.
Hetek óta zajlanak az egyeztetések
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a politikai megegyezést úgy kommentálta, hogy „hetek óta kőkemény vitákat vívunk Brüsszelben, keményen küzdünk annak érdekében, hogy Magyarország kivételeket kapjon azon szankciós intézkedések alól, amelyek károkat okoznának a magyar embereknek vagy veszélybe sodornák Magyarország energiaellátásának biztonságát”.
Szerinte tegnap éjjel sikerült megegyezni az alábbi pontokról: „Elértük, hogy az olajársapka-mechanizmus alól kivételt kapjon a csővezetékes szállítási mód, így Magyarország kőolajellátásának biztonságát már nem veszélyeztetik az intézkedések”.
Szijjártó Péter szerint elérték azt is, hogy a nukleáris energiához kapcsolódó tevékenységek mentességet kapjanak, így nemcsak a már meglévő atomerőművek működéséhez, hanem a kifejezetten új reaktorok építéséhez szükséges szolgáltatásokat és termékeket is a kivételek közé sorolták Brüsszelben.
Posztjában hangsúlyozta, hogy Magyarország kőolajellátása biztonságban van. Az orosz földgázt semmilyen módon nem érinti ez a javaslat, továbbá fontos kiemelni, hogy még a tagállamoknak hivatalosan is kell erről szavazniuk.
A földgázimportok aránya
Az orosz földgázt jelenleg a nyugati tagállamok még nem sújtották büntetőintézkedéssel. Ugyanakkor lassan már követhetetlenné válik, hogy ténylegesen kiknek szállítanak az oroszok földgázt. Moszkva összesen négy vezetéken szállíthatna földgázt: az Északi Áramlaton, a Jamal vezetéken, az ukrajnai vezetéken – ezen belül két útvonal van, a Testvériség, valamint a Szojuz –, végül a Török Áramlaton keresztül.
Idén először a Jamal vezeték állt le, ám mára egyértelmű lett, az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékre sem lehet hosszú távon számítani. Jelenleg az Ukrajnán át érkező vezetéken, valamint a Török Áramlaton keresztül zajlik szállítás. Október 1-jén ezek közül az előbbin érkezett nagyobb mennyiség, 37,7 millió köbméter, míg a legdélebbi vezetéken, a Török Áramlaton 28 millió köbméter érkezett Európába. Összehasonlításként: Norvégiából 380,5 millió köbméter érkezett ugyanebben az időpontban.
Az orosz gázszállítások jól láthatóan folyamatosan csökkentek. Míg az év elején 1745,7 millió köbméter volt az első héten, addig mára ez a szám 526,3 millió köbméter lett. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva ez a változás még jelentősebb, 2021 harminckilencedik hetében 2936,4 millió köbméter érkezett Oroszországból.
Az orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom legutóbb – október elején – Olaszországba és Ausztriába függesztette fel a szállítást. Ezt mára feloldották, és újraindította a szállítást Olaszországba Ausztrián keresztül. Az orosz gáz jelenleg az olasz import mintegy 10 százalékát adja, szemben a korábbi 40 százalékkal.
Legutoljára Moldovát fenyegette meg Oroszország a csapok elzárásával. A Gazprom még október 1-jén jelentette be, hogy októberre 30 százalékkal, napi 8,06 millió köbméterről 5,7 millió köbméterre csökkenti a Moldovába irányuló gázszállítást. A Gazprom a Moldovagaz részvényeinek 50 százalékát birtokolja. A Moldovagaz minden hónap 20. napjáig köteles az előző hónapban elfogyasztott földgázt kifizetni, a tárgyhavinak pedig az 50 százalékát.