A középajtaiakat ismételten hátrányos helyzetbe akarja hozni a nagyajtai Kriza János Általános Iskola vezetése. Számtalan apróbb-nagyobb közéleti sérelmet tudnak elmondani – rengeteg panaszuk van az önkormányzat vezetésére –, de mind közül számukra a legfájóbb: úgy érzik, most a neveléshez, oktatáshoz való jogtól is megfosztanák a falu népét. Az iskola felső tagozatát tavaly hozott tanácsi határozattal jóformán teljesen megszüntették, idén pedig az óvodát sorvasztják azáltal, hogy a huszonnégy gyermekre mindössze egy óvónőt alkalmaznak – állítják a falu szószólói. Az iskola vezetősége és a megyei tanfelügyelőség is cáfolja, hogy a kis közösség ellen lennének, mindössze arról van szó, nem jut arra, ami járna, de még az is meglehet, néhány héten belül óhajuk teljesül – kaptuk válaszul.
A szülők nevében
Benkő Blanka érdekelt szülő úgy véli, a községvezetés a középajtai panaszokat próbálja apró ügyeknek, sőt, okvetetlenkedésnek beállítani, de túl sok „apróság” van az iskola háza táján – nem is sorolja mind –, ami miatt igenis úgy érzik, másodrendűként kezelik őket.
Legutóbbi sérelmük, hogy a középajtai óvodások számára nem hagytak jóvá még egy óvónői állást, pedig huszonnégy gyerekről kell gondoskodni.
„Tudomásom szerint a törvény azt írja elő, hogy legtöbb tizenheten lehetnek a csoportban, kivételes esetben lehet kettővel több. Nálunk huszonnégy óvodás gyerek van, azaz a maximum maximumát is meghaladja öttel a gyerekek száma, de Középajtának nem jár még egy óvónői állás. Ez szerintem annak a bizonyítéka, hogy a középajtai gyerekek nevelését nem tartják Nagyajtán fontosnak” – mondotta az anyuka.
Benkő Blanka nincs egyedül: a megyei tanfelügyelőségnek címzett beadványát, melyben kérte, vizsgálják meg, a nagyajtai iskolavezetés mennyire járt el helyesen az ügyben, húsz szülő írta alá. Azért nem mindenki, mert volt, akit nem ért el a beadvány megfogalmazásakor. Csupán egy szülőtárs volt, aki arra hivatkozva, hogy gyereke hamarosan iskolába megy, nem vállalta az esetleges konfliktust az iskolavezetéssel.
A petíciót augusztus 26-án személyesen adta le a tanfelügyelőségen, azóta bőven lejárt a harmincnapos válaszadási határidő, ám semmilyen visszajelzés nem érkezett, pedig elektronikus levélben is megkereste Kiss Imre megyei tanfelügyelőt. „A beadványban vázoltam a középajtai helyzetet, és kértem, lépjenek, hogy gyerekeink fejlődése érdekében legyen még egy óvónő, mert a törvény szerint az jár. Ne rajtunk spóroljon a nagyajtai iskolavezetés! Nagyon fontos ez, mert korcsoportonként más-más igényűek a gyerekek, igenis szükségük van az odafigyelésre” – mondotta.
Egy termet is elvettek volna
Hogy nem mindenki merte aláírni a beadványt, szinte természetes – vélte Gyárfás Éva, az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben helyi képviselői mandátumot szerző tanácstag –, attól tartanak, a méltatlankodó szülőtől valamilyen mondvacsinált indokkal elveszik a gyereke havi kétszáz lejes ösztöndíját.
Gyárfás Éva egyetért Benkő Blankával: a nagyajtai község- és iskolavezetés szeretné ellehetetleníteni és elsorvasztani a középajtai iskolát. Tavaly úgy döntöttek, elviszik a felsősök közül az V–VII. összevont osztályt, jövő esztendőben pedig teljesen megszüntetik a felső tagozatot. Ezt nem tudták megakadályozni, de a szülők egy része tiltakozásképpen nem Nagyajtán, hanem Baróton taníttatja tovább gyermekét.
Egy kisebb győzelmet azért elértek nemrégiben.
Az óvodának két, egymás melletti terme van. Leginkább az elsőt használják, a második játszóterem. Ettől fosztották volna meg a legkisebbeket az iskola érdekében. A magyarázat az volt, hogy az összevont osztályban tanulóknak heti tizenkét órában szükségük van arra, hogy a főtantárgyakat, azaz a románt, matematikát és magyart külön tarthassák. „Én ezt nem láthattam, mert az iskola igazgatósága kiszegelt egy papírt a kapura, hogy annak és annak a törvény értelmében idegeneknek bemenni tilos – márpedig nekem sem gyerekem, sem unokám nem jár oda, tehát annak számítok. Bersan Mihály ALDE-s tanácstag (Mihail Bersanról van szó, akit a faluban Mihályként neveznek meg – szerk. megj.) viszont bement, hogy szétnézzen, s mint tőle tudom, az új igazgató, Kovács Mihaela megfenyítette azért” – mondotta Gyárfás Éva.
A szülők fellépésének köszönhetően az iskola visszakozott, a két termet elválasztó szekrényeket és polcokat elvitték.
Iskolakezdés harangszó nélkül
Gyárfás Éva megdöbbentőnek nevezte, hogy az új iskolavezetés se szó, se beszéd módosította egyik legszebb hagyományukat, az iskolakezdést. Harminckét éve az a szokás, hogy becsengetéskor harangszó jelzi a neves eseményt, a templomban a tiszteletes Isten áldását kéri az iskolára és a közösségre, majd onnan vonul át az ünneplőbe öltözött sereg az iskolába. Idén nem így volt: fél kilenckor az iskola sportpályáján Bihari Edömér polgármester és Kovács Mihaela igazgató mondott rövid beszédet, Berszán István tiszteletes pedig áldást. „Beteg voltam, fájlaltam, hogy nem tudtam elmenni az ünnepségre. Rendesen mellbe ütött, amikor meghallottam, arra hivatkozva, hogy sietnek a nagyajtai becsengetésre, alig fél óra alatt lezavarták az egészet. Pedig milyen fontos ez nekünk, állítom, sokaknak, főleg a legkisebbeknek örök élmény lett volna” – mondotta.
Barátságosan is lehet kérni
Kovács Mihaela áprilistól vezeti a Kriza János Általános Iskolát. Mint hangsúlyozta, mindig az intézmény és a diákság érdekét tartja szem előtt, ha pedig valaki párbeszédet kezdeményez, azzal hajlandó leülni és megoldást keresni panaszára. Nem híve viszont az újság hasábjain való üzengetésnek, mert azok inkább „borzolják” a kedélyeket, mintsem valós megoldást hoznának.
Megérti a szülőket, amiért azt szeretnék, hogy két csoport legyen. Ő is azt szeretné, de törvényileg jelenleg nincs mód rá. A helyeket a kalendáriumi év elején kell az iskolának kérvényeznie és megokolnia, miért van arra szükség, s nem augusztus végén – a szülők attól gyűlést tarthatnak, petíciót írhatnak, sőt, szeretné is, ha eredményt érnének el. Ezt elmondta a gyűlésen is, amire annak szervezői nem hívták meg, de tudomására jutott, hogy arra az iskola területén kerül sor, és mivel fontosnak tartotta, hívatlanul is elment.
Azzal tisztában van, hogy mit ír elő a törvény, azaz hány gyerek lehet egy csoportban, de úgy véli, azért a huszonnégy csak papíron mutat sokat, mert az óvodában megszokottnak mondható hiányzások miatt az elmúlt hetekben átlagosan csak 14–16 gyerek járt be. „Ha a szülők beadványát követően a tanfelügyelőség úgy dönt, kell még egy óvónő Középajtára, nemhogy nem fogom megakadályozni – nem is tehetném –, hanem én leszek a legboldogabb, mert tudom, milyen hátrányai vannak az összevont csoportoknak” – jelentette ki.
Meglepődésének adott hangot, amikor szóvá tettük, panasz érkezett az évnyitó megszervezéséről.
Igen, tudomása van arról, eddig az volt a szokás, hogy a templomból az áldást követően mennek át az iskolába, de neki senki sem panaszolta, nem lesz az úgy jó, ragaszkodnak a szokáshoz. „Nem egyszerű két tanévnyitót megtartani, ezért változtattam. Erről tudtak a szülők is. A szülőértekezleten senki sem tiltakozott, jegyzőkönyv tanúskodik róla. Ha szólnak, barátságosan megbeszélhettük volna, egész biztosan találtunk volna megoldást” – nyilatkozta az iskolaigazgató.
Az idegeneknek márpedig nincs mit keresniük az iskola területén – ezért tették ki a figyelmeztető papírt a kapura. Ez nem csak vélemény, hanem törvény által előírt kötelesség: szabályozva van, ki, milyen körülmények között tartózkodhat az iskola területén. „Bersan urat nemhogy nem »fenyítettem meg«, de nem is beszéltem vele. A papír azért van kitéve, mert fel kell hívni a betérni szándékozók figyelmét, hogy az iskola területén csakis engedéllyel lehet tartózkodni” – mondotta.
Hogy ő a párbeszéd és a megegyezés híve, kitetszik abból is, ahogy a teremkérdéshez hozzáállt. Kész volt meghallgatni álláspontjukat, és megértette érvelésüket. A termet visszarendezték, a játékok visszakerültek, rendszeresen csak a reggeli tornához használják.
Lesz elég pénz?
Kiss Imre megyei főtanfelügyelő Benkő Blanka elnézését kérte, hogy tényleg megkésett a beadvány megválaszolásával, de beszélgetésünk előtt (október 3-án, hétfőn – szerk. megj.) néhány órával pótolta a hiányt. A Háromszéknek is csak azt tudja nyilatkozni, amit a szülőknek írt: nem ellenzi az új állás létrehozását, de annak törvényi feltételei vannak. A gyereklétszám alapos indok, de azt is meg kell nézni, az új állással járó költségekkel nem lépik-e túl a fejkvóta alapján megállapított éves keretösszeget.
A megyében a középajtai eset amúgy nem egyedi, több tanintézmény van hasonló helyzetben és kért tanügyi vagy kisegítő személyzeti helyet, az igényeket jelezték a minisztériumnak. Az adatok összesítése még folyamatban, de a következő hetekben tisztázódik az is, mit hagyott jóvá a szaktárca. „Megértem a szülőket, hogy azt szeretnék, két csoport legyen. De csak akkor lehet erről szó, ha tisztán látjuk, megyei szinten miként állunk, kéréseinket pedig a minisztérium is jóváhagyja. Meg kell érteniük, nem mi döntünk ebben a kérdésben, hiszen minden egyes állásnak komoly anyagi vonzata van, azt pedig fedeznie kell valakinek. Még ebben a hónapban visszatérhetünk a kérdésre” – nyilatkozta a megyei főtanfelügyelő.
