Aztán, hogy könnyebben tudjunk utazgatni, a schengeni övezethez akartunk csatlakozni, aminek elérésében szintén voltak kerékkötők. A finnek is állandóan ellenezték, de ők nem ismerték a mondást, hogy jön még kutyára dér, de aztán jöttek az oroszok az ukránokra, ezért megijedtek, és kérték felvételüket a NATO-ba. Ezt nekünk is meg kellett szavaznunk, és ezért cserébe úgy néz ki, hogy most már ők is beleegyeznek abba, ami nekünk fontosabb.

A szavazás előtt két hónappal a hollandokat kenyerezzük le potom 44 millió euróval, hogy ők se akadályozzák tovább schengeni csatlakozásunkat. Ugyanis egy nappal Mark Rutte holland miniszterelnök romániai érkezése előtt jelentették be, hogy a holland Damen cégtől rendeltünk két mentő- és tűzoltó hajót. A Fekete-tengeren nálunk nemigen volt tűz, annál inkább a kórházakban, sőt, még tömbházakban is. Most lehet, ezekre a hajókra kerekeket is szerelnek, hogy azokat a szárazföldön is be tudják vetni.

Amikor legutóbb itt járt Nagyszebenben az európai uniós csúcstalálkozón vendégként ez a hollandus, elég nem szépen viselkedett, mert arra a kérdésre, hogy mikor csatlakozhat Románia a schengeni övezethez, azt válaszolta, hogy „amikor betartja a jogállamiság és a demokrácia szabályait”. És arra is figyelmeztetett, hogy nem a jó irányba megyünk. Aztán itt és Hollandiában is olyan irányváltás történhetett (amit nem látunk), hogy most már reménykedhetünk abban, hogy támogatni fogják schengeni csatlakozásunkat. Azóta ott is volt némi botrány, és lehet, ezért elnézőbbek velünk szemben is. Hollandiában az adóhatóság 26 ezer szülőt vádolt meg (jogtalanul) gyermekellátási támogatások elcsalásával. Akkor Rutte kijelentette, hogy „ártatlan embereket nyilvánítottak bűnözőnek, tönkretették az életüket, erről pedig alul- és félreinformálták a parlamentet”. (Vajon ezek is az igazi jogállamiság jelei?)

Most már Hollandia talán nem ellenzi annyira a schengeni csatlakozásunkat (de lehet, hogy a két hajó is nyom talán a latban?), de biztos, ami biztos: nem ártana még venni ezt-azt tőlük, mert Rutte még mindig működő jogállamot és igazságügyi reformokat emleget.

Az a jó, hogy nálunk a korrupció vádja fel sem merül az ilyen hajóvásárlási ügyekben, hiába, hogy a közbeszerzésre csak egy jelentkező van, mint most a hollandok. (Vagy nincs is ilyesmi kiírva?) Némi cirkusz kerekedhet ugyan más gyanús ügyletek kapcsán is, de ha olyanok érintettek benne, mint a rendőrségnek beszerzett BMW-k ügyébe keveredettek, akkor semmi baj. Történt ugyanis, hogy olyan közbeszerzést bonyolított le a Román Rendőrség, hogy azzal minimálisra csökkentették a pályázók körét: benzinmotoros, 1900 köbcentis, négykerék-meghajtású, 8 plusz 1 sebességes, automata sebváltós autók kellettek. Mit ad Isten (vagy a pályázatot elbírálók), ezeknek a követelményeknek egyedül a BMW felelt meg, így a bajor gépipari órás honi forgalmazója nyert a versenytárgyaláson, melynek ügyvezetője, Michael Horst Schmidt Klaus Iohannis jó barátja.

Még az is lehet, hogy elnökünk véleményét is kikérték a BMW-vásár ügyében, mondván, a közbeszerzésre csak egy jelentkező van, és ő mit szól ehhez? Mivel Iohannis még nagyszebeni polgármestersége idején kapott ingyen BMW-ket, kinek legyen tapasztalata ebben, ha nem neki? (Az első BMW-t még 2007-ben kapta, amikor Nagyszeben Európa kulturális fővárosa volt. Könnyedén ment vele 250-nel Németországban, és még volt benne a végsebességig, de elnök korában is azzal szállították, hacsak nem pattant biciklire.) Ezért mondhatta, hogy ha már más ajánlat nincs, és ha neki jó volt, jó lesz az a 600 darab BMW a rendőrségnek is.