Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes az avatóünnepségen úgy fogalmazott: a két intézmény olyan, mint az egymással versengő testvérpár, akik ösztönzik egymást a jobb teljesítményre. Hozzátette: a két intézmény diákjai ezután Erdély talán legmodernebb iskolájában tanulhatnak. Azt is megjegyezte: amikor az erdélyi magyarság intézményeket újít fel, azt jelzi, hogy bízik a jövőjében. Kelemen Hunor köszönetet mondott a magyar kormánynak, amely biztosította a forrásokat ahhoz, hogy megnyilvánuljon az erő, amely a közösségben van. Az RMDSZ elnöke arra biztatta a diákokat, hogy kételkedjenek, és őrizzék meg a szabadságukat, de a hagyományokat se tartsák ósdinak.

Kató Béla erdélyi református püspök ünnepi beszédében azt hangoztatta: ha Istent ismerő, Istenben bízó diákok hagyják el Marosvásárhely híres iskolájának padjait, van esély arra, hogy az előttük járókhoz hasonlóan ők is a világhírnév felé röpüljenek. Megemlítette: az épület homlokzatát díszítő trombitáló angyal akkor vált a Marosvásárhelyi Református Kollégium jelképévé, amikor 1718-ban a város befogadta a sárospataki kollégiumot. A címert a kommunista államosítás után eltüntették az épület homlokzatáról, az egyház azonban visszaállíttatta. Amint a püspök fogalmazott: nemcsak a történelmi hűség miatt, hanem a jelkép üzenetéért is. „Tanár és diák úgy éljen, úgy dolgozzon, úgy tanítson és úgy tanuljon, hogy félje és dicsőítse, imádja Istent. Az épületet felújítottuk, az angyal trombitája fényesebben ragyog, mint valaha. Nézzetek rá örömben és szomorúságban, merítsetek belőle erőt és alázatot, mutassatok fel rá órán és órán kívül egyaránt” – fogalmazott Kató Béla.

Az ünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára olvasta fel Orbán Viktor kormányfő üzenetét. Az iskola véndiákjaként szóló Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő felidézte: a mai ünnepléshez kellett azoknak a tanároknak a felelősségtudata, akik a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben is őrizték az iskola magyar jellegét. Úgy vélte: bolyais diáknak vagy református kollégistának lenni ma is felelősség.

Véndiákként szólt az ünneplőkhöz Soós Zoltán, Marosvásárhely 2020-ban megválasztott polgármestere is, aki azonban megemlítette, hogy városvezetőként és szülőként is érdekelt az iskola ügyeiben. Úgy vélte: új időszámítás kezdődik Marosvásárhelyen, hiszen az oktatás körülményei világszínvonalúvá válnak az iskolában. Megemlítette: a korábbi városvezetés még az épületegyüttes felújítására kért építési engedély kiállításával is zsarolni próbálta az egyházat és a magyar közösséget. Hozzátette: az iskola elemi osztályai számára új épület épül, és tervezik egy kollégium építését is.

Hajdu Zoltán, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója beszédében felidézte: 466 éve működik református iskola Marosvásárhelyen, a Református Kollégium most felújított főépülete 1908 és 1911 között épült, 1948-ban államosították, de 2007-ben az egyház visszaperelte. Az igazgató hivatali elődje, Kozma Béla érdemének tartotta, hogy az intézmény a kommunista diktatúra idején a legnevesebb tanára, Bolyai Farkas nevét felvéve óvta a lehetőségekhez mérten magyar jellegét és egyházi szellemiségét.

„Ma az épület megújult, visszanyerte eredeti arculatát, pompáját, a világítótorony világít. Talán még soha nem volt ilyen erős a fénye. Mert ez a fény a tudás fénye. Maros megye két legerősebb iskolájának a fénye, amit 150 tanár közvetít közel 2000 diákhoz a legnagyobb eredménnyel” – jelentette ki az igazgató.

A két iskolának otthont adó épületegyüttest a református egyházkerület a magyar állam támogatásából és saját forrásaiból újíttatta fel az elmúlt négy és fél évben. A beruházás mintegy nyolcmillió euróba került.