Az egyik „aratás” a három nyári hónap alatt Spanyolországban négyezer, Portugáliában ezer, Nagy-Britanniában 3200, Németországban 4500 áldozatot szedett. A szárazságnak viszont előnye is van, mert nem lettek árvizek.

Végül is szerencsére jött az ősz, vége lett a halálos hőhullámoknak, és remélhetőleg télen már nem lesz elviselhetetlen a kánikula. Közben az ember már azt sem tudja, mit gondoljon, mert állandóan ijesztgetik valamivel. Azt harangozzák, hogy a globális felmelegedés miatt nyaranta megfövünk. Télen viszont megfagyunk, mert vagy nem lesz gáz, vagy olyan drága lesz, hogy nem tudjuk megfizetni.

Meleg ellen légkondicionálással lehet védekezni, ami sokba kerül, de a hideg ellen nemcsak fűtéssel, ami szintén drága, hanem öltözködéssel is. Így ha az ember magára szed mindenféle rongyot, és bebújik az ágyba, megmenekülhet még a fagyhaláltól is. Nem tudom, milyen lehet a hőhalál, ami az idei télen remélhetőleg nem fenyeget, viszont a fagyhalál az állítólag kellemes, mert olyankor az ember legalább szépeket álmodik.

Legújabb hírek szerint, aki nem akar megfagyni, annak korlátlan mennyiségben áll rendelkezésére gáz, mert a gáztározóink úgy fel vannak töltve, hogy egy szokványos telet fütyülve (vagy legalábbis reszketve), de átvészelhetünk. Amúgy sem nagyon fogy a gáz, mert az emberek félnek a számlától. Már hallottam, hogy most egy újabb fóbia támad, mégpedig a számlafóbia, az a félelem, hogy a fogyasztó nem tudja kifizetni a számláit, és ha a postaládában meglát egy borítékot, erőt vesz rajta a zokogás.

Különben a Meteorológiai Világszervezet szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része. (Ha ez sokáig így megy, akkor télen is nyár lesz, aminek az lehet a következménye, hogy a hideg évszakban is sokan el fognak patkolni a meleg miatt.)

A Földközi-tenger hőmérséklete hosszú ideig magas volt, ami azt eredményezhette, hogy ha az ott élők nem akartak otthon meleg vízben fürödni, félve attól, hogy sokba kerül, csak kimentek a partra, ahol feltankoltak egészséges napfényből, majd mosakodni belementek a meleg tengerbe.

Az idei október a valaha feljegyzett legmelegebb hónap volt Európában. (Az igaz, hogy ettől még rendesen kellett fűteni, hogy legalább 19 fok legyen a házban.)
Biztosan voltak olyan katonai vezetők és bakák, akik abban reménykedtek, hogy a november is olyan meleg lesz, mint amilyen október volt. De a meleg Földközi-tenger partjáról, Franciaországból ide vezényelt katonák a Brassó megyei Nagysinken sajnos azt tapasztalták, hogy fáznak. Ezek után még a francia képviselők is elégedetlenségüket fejezték ki, mondván, hogy a katonák fagynak meg, mert nem fűtik az összes sátrukat, éheznek, és poloskájuk is van. Egyes helyiségek nem tiszták. Egy igazi katonának ilyesmihez hozzá kell szoknia. (Lehet, hogy itt most így edzik őket?) Ahol nincs tisztaság, ott álljanak neki (ahogy régebb is szokás volt) például fogkefével budit pucolni. És a poloskák ellen indítsanak általános offenzívát.

Biztosan azt mondták nekik, hogy csak az oroszokat elrettenteni hozzák ide, de aztán ők is megrettentek az itt tapasztaltak miatt. Voltak, akiket Bukarestben szállodában szállásoltak el. Úgy képzelték, hogy üdülni jönnek, és akik később érkeztek Nagysinkre, azoknak nagy lehetett a megdöbbenésük, mert itt nem volt olyan meleg, mint a Földközi-tenger partján.

Különben védelmi minisztériumunk szerint: „a felelősséget a táborozási, élelmezési feladatok ellátását, és a járulékos szolgáltatásokat a francia fél vállalta”, amit úgy látszik, félvállról vett. Arra számíthattak, hogy a globális felmelegedés segíti majd a katonai sátrak fűtését, s ha késik az ellátmány, majd az útszéli banánfákról pótolhatják kosztjukat.