Az Iskola Alapítvány Kiadó és a Kárpátok Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület közös gondozásában tavaly megjelent második kiadást indokolta a kutatás eredményeinek folyamatos gyarapodása. A felvidéki Kövi templomában folytatott festőrestaurátori munkálatok újabb adalékokkal bővítették a már megírt történetet. A közelmúlt erdélyi feltárásai közül a nagyajtai unitárius templom, illetve a marosvásárhelyi Vártemplom Szent László-legendáját ismertetik. Előbbi egészen újonnan előkerült emlék, utóbbi a képciklus ez idáig egyetlen olyan példája, amelyik Erdély egy nagyobb városi templomában maradt fenn. Továbbá a palágykomoróci református templommal Kárpátalja, a 14. századi falfestészetünk egyik pontosan körülhatárolható emlékcsoportjának újabb szereplője is részévé vált a lovagkirály itt kibontakozó történetének.

Az újbóli kiadás rávilágít Szent László alakjának a magyar kultúrtörténetben betöltött szerepe kiemelkedő jelentőségére. A Szent László-legenda néven ismertté vált ciklus képeiből olyan válogatást igyekeznek a könyvben közreadni, amely a téma népszerűsítése mellett tudományos szempontból is hiánypótló lehet. A kutatás több ízben felhívta a figyelmet arra az érzékletes párhuzamra, ami az 1068-as kerlési ütközet eseményeit, Krisztus szenvedéstörténetét, valamint a vértanú szüzek mártíromságát bemutató képsorok közt megragadható, amit a könyv bevezető tanulmányát jegyző Jánó Mihály számtalanszor hangsúlyozott.

Az óbudai Don Bosco Közösségi Házban tartott bemutató közönségét köszöntő Kelemen Hunor, az Iskola Alapítványt létrehozó RMDSZ elnöke elmondta, a könyv egy tízéves időszak summája. Ugyanis tíz éve kezdték el a Szent Lászlóról való megemlékezést tervezni, majd a munkának lendületet adott a 2017-es emlékév, aztán lett honlap, emléktúra, összeállt ez a könyv, amelyet a nagy sikerre való tekintettel újra megjelentettek javított kiadásban. A lovagkirályhoz kapcsolódó legendakör éltetése azonban nem ér véget a mostani kötettel, tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Ezekben az években ugyanis lehetőségük van arra, hogy kormányzati eszközökkel folytassák a munkát: a helyreállítási alapból tizenöt, Szent Lászlóhoz kapcsolódó turistacélpontot tudnak népszerűsíteni és öt műemléket felújítani. Ezek a szentjobbi apátság, a bihari földvár, az agyagfalvi református templom, valamint a szacsvai és a bibarcfalvi református templomok.

Szent László nem csak a magyarok és a magyar nemzet számára fontos, hiszen szent királyunk összekötő kapocs a közép-európai nemzetek között – mondta Latorcai Csaba, a magyar Miniszterelnökség államtitkára. Úgy vélte: az, hogy a Lovagkirály megélte a második kiadást, azt bizonyítja, a magyar nemzet lelkében mély kultusza van Szent László királynak. Az államtitkár rámutatott, bár Szent István királyt nevezzük az államalapítónak, egészen Szent Lászlóig a magyar királyság tele volt belső feszültséggel és kívülről is számos támadás érte. Szent Lászlóval zárult le az államalapítás folyamata, ugyanis a belső harcok okozta anarchiából megmentette a nemzetet és hősiesen védte az ország határait a külső támadásokkal szemben. Mindezekkel megteremtette a nemzet nyugodt fejlődésének lehetőségét. Szent László a magyar egyház számára is maradandót hagyott hátra: 1083-ban szentté avatta István királyt, a fiát, Imre herceget és annak tanítóját, Gellért püspököt. (sz. a.)