Aláírták szombaton Bukarestben az Azerbajdzsánból Grúzián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést. A megállapodást Ilham Alijev azerbajdzsáni államfő, Irakli Garibasvili grúz kormányfő, Nicolae Ciucă román, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök látta el kézjegyével. A Cotroceni-palotában zajló ceremónián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is részt vett.
Az esemény házigazdája, Klaus Iohannis államfő úgy fogalmazott, a megállapodás keretet biztosít a négy ország közötti hosszú távú együttműködéshez az energiatermelés, -szállítás és -kereskedelem területén, valamint a hatékonyság fejlesztése területén. Kiemelte, az Ukrajna elleni orosz agresszió közepette a térség országainak összefogására és szolidaritására van szükség. Úgy vélte, a szombaton aláírt egyezmény hosszú távú együttműködést alapoz meg, amelynek első lépése a Fekete-tengeren átvezető – csaknem 1200 kilométer hosszúságú, Grúzia és Románia között kiépítendő, tengeralatti elektromos kábel – amelyet később zöld hidrogén Európába szállításával kapcsolatos projektek követnek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, a Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Grúzia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba villamos energiát szállító vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja.
Gondoskodni kell az energiabiztonságról
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amikor a kontinens olcsó energiát és nyersanyagokat importált Oroszországból. Elmondta, Európa gazdasági növekedést és biztonságot akar, de erre nincs egy új stratégiája. Szerinte ebben a helyzetben a vezetőknek gondoskodniuk kell országuk gazdasági és energiabiztonságáról. Hozzátette: a megoldás új energiaforrások keresése és beszállítása Európának. A magyar kormányfő hangoztatta: ebben a helyzetben csak az innováció jelent megoldást, és a most bejelentett vezeték igazi innovatív beruházás. Közlése szerint a szerződést aláíró felek a világ leghosszabb tenger alatti vezetékét készülnek megépíteni.
Értékesíteni az azeri erőforrásokat
Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Úgy vélte, a megállapodás fontos lépés egy zöldenergia-folyosó kiépítése felé, és mindenki számára előnnyel jár: Európának ugyanis meg kell szilárdítania energiabiztonságát, Azerbajdzsánnak pedig felvevőpiacra van szüksége, ahol értékesítheti hatalmas erőforrásait. Az azeri elnök arról is beszámolt, hogy országa tavaly 8,2 milliárd köbméter gázt exportált az EU-ba, idén 11,3 milliárd köbmétert, és jövő évben várhatóan még ennél is többet, 11,6 milliárd köbméter gázt fog szállítani; a Romgazzal kötött szerződés értelmében januártól Romániába is érkezik azeri gáz.
Fontos kilátások
Irakli Garibasvili, Grúzia kormányfője kifejtette, a geopolitikai problémák és az ukrajnai háború szükségessé teszi az alkalmazkodóképességet, különösen az energiaágazatban. Grúzia földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően hidat képez a Nyugat és Közép-Ázsia között – mutatott rá, hozzátéve, hazája az európai normáknak megfelelően korszerűsíti az energia- és kommunikációs hálózatot. Kiemelte, a Fekete-tengeren át vezető, megújuló forrásokból származó áramot szállító vezeték terve „nagyon fontos kilátásokat nyújt”. A megállapodást a négy ország energiabiztonsági érdeke alapozza meg, célja az összekapcsolhatóság, az ellátási források diverzifikálása, a Kaszpi-tenger térségében fellelhető zöldenergia-potenciál kiaknázása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése a romániai energiamixben.
