Az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is elfogadta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagról, a multinacionális vállalatokra vonatkozó minimumadóról, Magyarország helyreállítási tervéről és a jogállamisághoz kötő úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló jogszabályokat – tájékoztatott az uniós tanács.
Az egy csomagban tárgyalt jogszabályokat a tagállamokat tömörítő tanács írásbeli eljárás útján fogadta el azt követően, hogy a tagországok vezetői az Európai Tanács csütörtöki, Brüsszelben tartott csúcstalálkozóján jóváhagyták őket. A jogszabályok között van a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret módosításáról szóló rendelet, amely lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy az uniós költségvetés mozgásterét az Ukrajnának 2023-ban nyújtani tervezett makroszintű pénzügyi támogatásra használja fel. A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására lesz felhasználható.
A tagállamok elfogadták a globális minimumadó bevezetéséről szóló irányelvet is, ezzel vállalták, hogy azt saját adószabályaikba ültetik, ami 15 százalékos minimális társasági adókulcs kivetését jelenti a nagy a multinacionális és a nagy belföldi vállalatcsoportokra.
A tanács hivatalosan elfogadta az uniós költségvetésnek a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szembeni védelméről szóló tanácsi végrehajtási határozatot, valamint Magyarország helyreállítási tervének az Európai Bizottság által közzétett értékelését jóváhagyó tanácsi határozatot is. Az uniós bizottság értékelése szerint a magyar helyreállítási terv megfelel az összes vonatkozó kritériumnak, összhangban van a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (RRF) szóló rendeletben meghatározott követelményekkel. A magyar terv átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ ad az ország gazdasági és társadalmi helyzetére – írták.
A négy jogszabály hivatalos elfogadására irányuló írásbeli eljárás lezárult. Az elfogadás az utolsó lépés volt a tanács e jogszabályokra vonatkozó jogalkotási folyamatában.
Ugyancsak pénteken a tanács elfogadta a kilencedik uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, válaszul az Ukrajna ellen indított háborúra, a megszorító intézkedések az orosz gazdaságot és a háborúért, annak támogatásáért felelősöket célozzák.
Az uniós tanács közleménye hangsúlyozta: a szankciók célja, hogy kemény csapást mérjenek az orosz gazdaságra és Moszkva képességére az agresszió folytatására. A tájékoztatás szerint az újabb szankciós csomag alapján megszorító intézkedések vonatkoznak közel kétszáz személyre és szervezetre, köztük az orosz védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, és politikai pártokra. További három orosz bankot céloznak, köztük az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot az EU fel fogja venni azon orosz állami tulajdonú vagy ellenőrzésű szervezetek jegyzékébe, amelyekre teljes tranzakciós tilalom vonatkozik. Az EU négy orosz műsorszolgáltató, az NTV Mir, a Rosszija 1, a REN TV és a Pervij Kanal esetében függeszti fel az európai műsorszórási engedélyt. A közlemény szerint a felsorolt médiaorgánumok az orosz vezetés állandó közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak, és összehangolt dezinformációs és háborús propagandatevékenyéget folytatnak, legitimálva ezzel Oroszország ukrajnai agresszióját.
Az intézkedés további exportellenőrzéseket és korlátozásokat vezet be, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett katonai célokra is használható termékekre. Ezen túlmenően az EU kiterjeszti a légi közlekedésre és az űriparhoz kapcsolódó árukra és technológiákra vonatkozó exporttilalmat a repülőgép-hajtóművekre és alkatrészeikre is. Tilos lesz továbbá drónok hajtóműveinek Oroszországba, illetve bármely olyan országba irányuló közvetlen kivitele, amely szállíthat Oroszországba. Az intézkedés emellett vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti, valamint megtiltja az orosz bányászati ágazatba történő új beruházásokat.
Az elfogadott intézkedések egyike sem irányul a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, köztük a búza és a műtrágyák Oroszországgal folytatott kereskedelmére – tették hozzá.
