Többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg december 9-én Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a brüsszeli parlamenti épületben első alkalommal rendezett európai bibliakiállítást, amelynek kezdeményezője Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, független EP-képviselő volt, fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. Az EP első embere által megfogalmazott üzenettel összhangban másnap, a szintén Tőkés László által indítványozott Keresztény Európáért program keretében tartott Kereszténység és Európa című konferencia résztvevői — köztük erdélyi református lelkészek, egyházközeli értelmiségiek — egyetértettek abban, és ezt a tanácskozás záródokumentumába is belefoglalták, hogy az Európai Unióban a ,,gazdasági érdekeken túlmenően az egymással egyesítő, közös értékeknek kell érvényesülniük".

Útban Eurokrácia felé

Európa fővárosába azzal az itthonról alkotott képpel indul el az ember, hogy az Európai Unió három alapintézéményében — Európai Parlament, Európai Bizottság és Európai Tanács — dolgozó több mint huszonötezer választott, illetve kijelölt tisztségviselő, tanácsos és irodai alkalmazott világában a minden percet megtervező életmód az egyetlen járható út. A betekintés során kiderül, ez hatványozottan így van, nincs üresjárat, ezért az odalátogató nem is számíthat másra, mint ami a programban szerepel. Az Európai Parlament hétszáznyolcvanöt képviselője évente száz-száz látogatót hívhat meg saját költségén, ezt valamennyien ki is használják. December 8. és 11. között Tőkés László egy harminchét főnyi látogatócsoportot fogadott vendégül Erdélyből, két felvidéki résztvevővel, akiket az általa rendezett európai bibliakiállítás és a Kereszténység és Európa konferencia alkalmából hívott meg Brüsszelbe. Ennek a csoportnak tagjaként az EP épületének Paul Henri Spaak (belga államférfi, az EU alapítóinak egyike, 1899—1972) szárnyában Tőkés Lászlóval készített interjúban mindenekelőtt azt tisztáztuk, milyen a kapcsolata az EP-képviselőknek a keresztény értékrenddel, és kikre számíthat a keresztény Európát visszaálmodó és ennek érdekében cselekvő politikus.

Ne hagyjuk elfakulni hitünket

A nagyváradi püspök a Háromszék kérdésére válaszolva elmondta, Hans Gert Pöttering EP-elnök jelenléte a bibliakiállítás megnyitóján nagy megtiszteltetés az egész Kárpát-medencei magyarság számára, és ez azért is bír különleges jelentőséggel, hiszen ,,keresztyénségünk a szekularizált nyugati világban nagyon háttérbe szorult, és itt, az Európai Unióban, az Európai Parlamentben is tovább él a francia forradalomban eredeztethető egyfajta szublimált egyházellenesség. Én, aki Kelet-Európából jövök, az ateista kommunizmus örökségével, megrökönyödéssel kerülök a ló másik oldalára, ahol egy vallástalan, szekuralizált világ vallásidegenségével találkozom. Megítélésem szerint fontos, hogy a kereszténységet, a keresztény gyökereinket, amelyek kimaradtak az európai alkotmányból, mértékadó módon és méltó módon képviseljük".

Tőkés László szerint ,,Európa mélységes erkölcsi válságban van, a gazdasági, pénzügyi és egyéb válságok ezt háttérbe szorítják, márpedig talán az európai keresztyénségnek ez a legsúlyosabb válsága". Ilyen körülmények között keresi a szövetségeseket, és talál társra ,,más képviselőkben, katolikus istentiszteleti csoportokban, főként lengyel képviselők körében, protestáns imareggeli közösségben, ortodoxok társaságában, akik itt is gyakorolják a hitüket". A nagyváradi püspök indítványozza, hogy a jövő esztendőben hozzanak létre egy ,,keresztény pártállású" frakcióközi csoportot, ,,amelyik tudatos és hitvalló módon lenne képes képviselni hitünkből fakadó értékeinket, erkölcsi és világrendünket, mert szét vagyunk szóródva a szekularizált, laicizált Európában, nem mutatkozik ellégé meg a mi hitünk és identitásunk. János Pál pápa szerepe, az EU alapító atyáinak öröksége viszont jó kezdetet jelent ahhoz, hogy most se hagyjuk elfakulni a mi hitünket, és egyházunk értékeit jelenítsük meg az Európai Unióban és ezen belül itt, a parlamentben."

A bibliás ember

Ötvös László debreceni nyugdíjas lelkész, bibliakutató jelenléte a Brüsszelbe látogató erdélyi csoport soraiban önmagában ajándék volt azok számára, akik a bibliakiadások több évszázados múltját magyarázó ismertetőit a bibliakiállítás megnyitóján kívül a rövidre szabott szabadidőben, a fehér asztalnál, folyosókon, a buszbeli virtuális tárlatvezetésen követték. Minden, amit mondott, hiteles, hisz ő maga négy biblia hasonmását adta ki, mellette harminchat egyház- és bibliatörténeti könyv, irodalmi kötet került ki egyszemélyes szellemi műhelyéből. Ötvös László egy ötszáz példányt számláló, huszonöt nyelven megjelenő bibliagyűjtemény büszke tulajdonosa, ezek között kiemelt helyet foglal el az a könyv, amelyben száznyolcvanhét nyelven olvasható egy bibliai szöveg, valamint egy másik, amelyben százhuszonegy nyelven betűzhető a miatyánk. Negyvenkét éves aktív lelkészi pályája során, tizennégy éve nyugdíjasként, és idén, a Biblia évében összesen közel háromszáz bibliakiállítást rendezett. A brüsszeli bibliakiállításra magával hozta az alkalomra általa kiadott, Méliusz Juhász Péter fordításában 1565-ben megjelent Jób könyve első hasonmását.

Minden bibliafordításnak az alapja a héber nyelvű ószövetségi szentírás és a görög nyelvű újszövetség, ez a kettő együtt jelenti a Bibliát. A különböző nyelvekre fordított biblia későbbi kiadásai ugyanúgy készülnek, mint bármely más könyvnek a fakszimile kiadása. A Háromszék kérdésére Ötvös László elmagyarázta, hogy ,,megkülönböztetünk hasonmás, vagyis az eredetivel teljesen azonos és átnézett változatot. Előfordul, hogy a bibliát átnézik, a nyelv változásával más értelmet nyert szavakat kicserélik, és így adják ki. Ugyanakkor több példa van rá, például a Vizsolyi Biblia esetében, hogy előbb elkészült az átnézett forma, azt kiadták, de az illető bizottság közben rájött, hogy még annyi nyelvészeti, régészeti, történeti adatuk van, amit a biblia kiadásánál fel kellene használni, hogy ha ezeket is beépítik, akkor már új fordítás lesz. Így készült el 1975-ben a Vizsolyi Biblia új fordítása Magyarországon." Ennek a bibliának az eredeti és későbbi fordítása, ezek hasonmás kiadásai, több tucat magyar nyelvű és legalább huszonhárom európai nyelvre fordított bibliával együtt mind ott voltak a brüsszeli kiállításon. Az 1612-ben Oppenheimban megjelent harmadik kiadás hasonmását 2002-ben Ötvös László adta ki, és ugyancsak az ő kiadásában jelent meg korábban a második kiadás fakszimile változata, a komáromi Csipkés Biblia hasonmása, és idén a Jób könyve. ,,Jelenleg ott tartunk, hogy szinte minden évre jut egy magyar nyelvű protestáns kiadása a teljes Szentírásnak, illetve külön az Újszövetségnek "— mondta a debreceni bibliakutató.

Isten magyarul beszélt az Európai Parlamentben

,,A Gutenberg-galaxis harmóniájában a mai napon az ország nélküli népekkel is találkozunk — a skótok, a velsziek, a katalánok, a baszkok, a frízek, a lappok és a cigányok nyelvén megszólaló Ige által" — mondta a bibliakiállítás megnyitóján angol nyelven Tőkés László. A magyar kezdeményezésre létrejött, az európai nyelveken kiadott bibliák tárlatán Hans-Gert Pöttering azt hangsúlyozta, ,,Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul". Az EP elnöke megköszönte Tőkés Lászlónak a kiállítás szervezését, aki ,,Európa egy olyan régiójából érkezett, a Partiumból, amely népének évszázadokon keresztül harcolnia kellett vallási és személyi szabadságáért", és kiemelte, hogy ,,nekünk, keresztényeknek kötelességünk harcolni minden vallási meggyőződés védelméért". Az alkalomból Tőkés László megemlékezett az orosz ortodox egyház nemrég elhunyt elöljárójáról, II. Alekszej pátriárkáról, akinek ,,nagy érdemei voltak az ateista-kommunista diktatúra bukását követő egyházi és polgári igazság- és jóvátételben". És emlékeztetett az alig több mint húsz évvel ezelőtti romániai történésekre, amikor egykori püspöke hathatós közreműködésével ,,papírmalomban zúzták be a nyugati testvéreink ajándékaképpen érkezett, mintegy tízezer bibliát, és vécépapírt gyártottak belőlük".

Világítani és szolgálni

A bibliakiállítás megnyitóján Sólyom László felolvasott üzenetében hallottuk, hogy az ,,Ó- és Újszövetség nem kizárólag vallási dokumentum, hanem nyelvi, filozófiai, művészeti forrás, amelyből gazdagon merítettek Európa népei". A Kereszténység és Európa konferencián pedig szinte zárszóként hangzott a Világítani és szolgálni! parancsolat, amelyet a kétszeresen keresztényietlen — a nyugati hagyományokból fakadó keresztényellenes hangulat és a keleti diktatúrák harcos egyházellenessége — európai uniós légkörben Tőkés László keresztény misszionáriusként hirdet. Az általa szervezett tanácskozáson többek között a keresztény oktatásról, a társadalmi felelősségvállalásról, a teremtett világ megóvásáról értekeztek az előadók.

Piotr Mazurkiewicz, az Európai Közösség Püspökkari Konferenciái Bizottságának főtitkára a vallásháborúkra vezette vissza az Akié a föld, azé a hatalom elméletének gyakorlati vetületeit; Hannu Takkula finn EP-képviselő szerint a keresztényietlen világban az emberek nem tudják, mi a jó és mi a rossz, ezért egyértelmű erkölcsi normákat kell meghatározni; Gál Kinga magyarországi EP-képviselő a családon belüli és a társadalomban is megnyilvánuló egymás iránti szeretet szerepét hangsúlyozta; Fejes Anzelm Rudolf, a nagyváradi római katolikus premontrei rend prépostja a keresztény nevelésről beszélt; Inzce Zsolt, a sepsiszentgyörgyi szemerjai református gyülekezet lelkésze az egyházi oktatás hazai nehézségeit ismertette; Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának társult főtitkára leszögezte, hogy a pénzügyi válságot nem szabad felhasználni a környezetvédelmi kérdések elhanyagolására; Csíki Sándor, az Erdélyi Nagycsaládosok Szö­vetségének elnöke a családok értékteremtő szerepét hangsúlyozta; Forró László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tanácsosa az egyházaknak a fenntartható fejlődésben betöltött szerepéről beszélt; Surján László magyarországi EP-képviselő szerint az európai ember boldogtalan, nem vállalja vallási önazonosságát, és míg a kelet-európaiak négy évtizedes vallási üldözöttség idején veszítették el hitüket, a nyugati ember önként mond le vallásosságáról. Előadások utáni hozzászólásában a kovásznai származású Gazda István temesvári református lelkész a bánáti gyülekezet szerepét hangsúlyozta az 1989-es forradalomban és népfelkelésben, ugyanakkor az események huszadik évfordulójához közeledve az EP-képviselők támogatását kérte a temesvári Új Ezredév Református Központ építéséhez.

A konferenciának keretet adó kezdő és befejező, magyar nyelven elhangzó áhítat, a közös ima és éneklés mindannyiunk számára otthonossá tette az egyébként politikai párbeszédnek, érdekérvényesítő vitáknak helyéül szolgáló tanácstermet, amelynek falai között egy napig magyarul beszélt az Isten.