Próbáljuk ki, mert
hamar este lesz.
Minden ceruza rögtön élni kezd,
ha elindítom
most a rajzlapon,
s a nagyvilágot
ide rajzolom:
fehérrel havat,
kékkel meg a tavat,
pirossal kendőt,
zölddel kerek erdőt,
arannyal napot,
barnával kalapot,
feketével füstöt,
sárgával rézüstöt,
ezüsttel egy ezüsttallért,
meg egy ezüstróka gallért,
s lilával, mert szebb nem lehet,
aláírom a nevemet.

Kányádi  Sándor: Ha én zápor volnék

Ha én zápor volnék,
égig érő zápor,
áztatnám a földet
istenigazából.

Hogyha napfény volnék,
melengető napfény,
minden sugaramat
széjjel teregetném.

Ha én harmat volnék,
minden reggel s este
lábujjhegyen lépnék
bársonyos füvekre.

Hogyha szellő volnék
erdőn, mezőn átal
járnék a virágok
finom illatával.

Kislány vagyok, s ezért
harmat, napfény, zápor
s a vidám szellő is
igaz, jó barátom.

Aranyosi  Ervin: Répatolvaj

Elkaptam a répatolvajt,
gyere nyuszi, láss csodát!
Kinyomoztam, hova tette
a tegnapi vacsorád.
Ez az ember hóból készült,
jégből lehet a szíve,
ha egy nyuszi vacsoráját,
arcdíszének teszi be…