Igény van a magyar kulturális rendezvényekre Moldvában, ezeknek is köszönhető, hogy bátrabban vállalják identitásukat a moldvai csángó magyarok – közölte Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke annak kapcsán, hogy szombaton Bákóban ismét megszervezték a csángó települések közös farsangbúcsúztató rendezvényét.
A moldvai csángó magyar szervezeteket tömörítő szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a felnőtt hagyományőrzők két év kényszerszünet után gyűltek össze újra szombaton Bákóban, és épp a járvány mutatta meg, milyen nagy igény van a rendezvényre. Úgy vélte, ez jó alkalom arra, hogy a különböző moldvai településeken élők találkozzanak, kapcsolatokat, barátságokat alakítsanak ki, megismerjék egymás énekeit, táncait.
A csángó magyar kultúra szempontjából fontos Moldvában is „mozogni” – mondta az elnök, aki szerint a találkozók iránti igényt mutatja, hogy ma már 1200-an is regisztrálnak egy-egy rendezvényre. „Elmondhatjuk, hogy az emberek a megye és a régió szintjén is bátrabbak az első évekhez képest” – jelentette ki Pogár László, aki szerint ez a moldvai településeken a magyar kormány támogatásával zajló magyar oktatási programnak, valamint a számos kulturális rendezvénynek is köszönhető. Az eredményeket nem látni azonnal, akár egy évtizednek is el kell telnie, egy nemzedéknek felnőnie, hogy megmutatkozzanak, de ma már egyértelmű a fejlődés – mondta. „Mindent meg kell tennünk, hogy még jobban felerősödjön, még bátrabban vállalják az emberek a csángó identitásukat” – jelentette ki.
Pogár László kifejtette: a magyar oktatási programban 1800 gyerek vesz részt 34 moldvai településen bölcsődétől nyolcadik osztályig. A csíkszeredai csángó kollégiumban is van 54 középiskolás, aki a város magyar iskoláiban tanul, és 70 körüli a Bákóba ingázó csángó magyar középiskolások száma. A moldvai csángó falvakban ösztöndíj- és étkeztetési program, illetve számos iskolán kívüli tevékenység zajlik. Többek között a helyi népdalokat, -táncokat is itt sajátítják el a gyerekek, és hagyományos hangszeroktatás is van.
Pogár László megerősítette: a fejlődést a 2021-es népszámlálás előzetes eredményei is visszatükrözik, tavaly Bákó megyében 353 személlyel többen vallották magukat magyarnak, mint 2011-ben (akkor 4208, tavaly 4561 volt ez a szám). Ez nem a demográfiai folyamatok eredménye – Románia többi megyéjéhez hasonlóan Bákó megyében is fogy a népesség –, hanem azé, hogy a csángók inkább vállalják magyar identitásukat – hangsúlyozta.
