Noha törvénytervezetet nyújtott be a Nemzeti Liberális Párt (PNL) néhány képviselője a részmunkaidős munkaszerződések túladóztatásának eltörlésére, a kezdeményezés jelenleg nem járhat sikerrel – tudtuk meg Miklós Zoltántól, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjétől. Elmondása szerint a liberális alakulat egy kis, de hangos csoportosulása támogatja csak az eltörlést, még a párt elnöke, a kormányfő sem áll mellettük. A kormánykoalíció legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt viszont teljesen elzárkózik attól, hogy eltöröljék a tavaly hatályba lépett rendelkezést, az RMDSZ pedig ilyen körülmények között nem igazán tud érdemben lépni. Miklós Zoltán ugyanakkor elismerte, hogy noha volt pozitív hozadéka a rendelkezéseknek, több ágazatot negatívan érint, és ebből a megközelítésből a hatálytalanítás indokolt lehet.
Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője múlt héten számolt be arról, hogy benyújtották a törvényjavaslatot, mert a rendszer igazságtalan, és a feketemunka felszámolása terén sem hozta meg a várt eredményeket. Kifejtette: a pénzügyminisztérium több bevételt remélt attól, ha a részmunkaidős munkaszerződések után is a minimálbérnek megfelelő összegű társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulást fizetettnek, csakhogy a jogszabály nem érte el a várt eredményt. „Bátorítja a feketemunkát, növeli a munkanélküliséget, és épp azokat az embereket érinti hátrányosan, akik kevés pénzért dolgoznak. A feketemunka felszámolását az állam ellenőrző szerveinek munkájával lehet elérni, nem pedig a napi pár órát dolgozók büntetésével” – ecsetelte a képviselő.
Turcan úgy látja, az általuk előterjesztett javaslat több részmunkaidős szerződést eredményez, ami növeli az adóbevételt és egyben csökkenti a szociális költségeket. A tervezet szerint a társadalombiztosítási hozzájárulást a tényleges jövedelem alapján számolnák ki, nem pedig az országos bruttó minimálbérhez viszonyítva. „Ha nem módosítjuk most, akkor több százezren maradnak egészségügyi biztosítás nélkül, és a nyugdíjalapjukban is hiány lesz, mert a munkaadóra háruló teher miatt kénytelenek feketén dolgozni” – jelentette ki Turcan.
Hangos kisebbség esélytelen kezdeményezése
Miklós Zoltán parlamenti képviselő lapunk megkeresésére kifejtette: a most benyújtott törvényjavaslat a PNL-n belüli „hangos” kisebbségtől származik, ennek tagja Raluca Turcan mellett a volt kormányfő, Florin Cîțu is. Ez a csoportosulás, amióta a 16-os kormányrendelet (mely a szóban forgó rendelkezést is tartalmazza) megjelent, minden adódó alkalommal megpróbálja eltöröltetni a részmunkaidős szerződésekre vonatkozó módosítást. A kormányrendelet parlamenti vitájakor is javaslattal éltek, az idei állami költségvetési törvény elfogadásakor is próbálkoztak, ebbe a sorba illeszkedik a most iktatott törvénytervezet is. Miklós Zoltán szerint a liberális párt is megosztott ebben a kérdésben, s ennek a csoportnak nincs igazán támogatottsága.
A képviselő kitért arra is, hogy a kormányrendelet megjelenését követően megszűnt részmunkaidős szerződések kétharmada teljes munkaidőssé változott, ami pozitív hozadék, viszont egyharmada megszűnt, amiért nagy kár. Miklós Zoltán szerint a részmunkaidősből teljessé átalakított szerződések aránya azt igazolja, hogy sok munkáltató adókerülésre használta fel a részmunkaidős alkalmazást, és bizonyos arányban feketén fizette az alkalmazottai egy részét („különböző praktikákat bevetve”), és ezen sikerült változtatni, amint az is látható, hogy az állam bevételei is nőttek a szabályzás hatására. Ezek a pozitívumok, és gyakorlatilag az alapcélt szolgálják, hogy tisztuljon valamelyest a munkaviszonyok területe, és ez megtörtént – szögezte le a képviselő. Viszont a 25 százaléknyi megszűnt szerződésért nagy kár, a valós munkaviszonyt tükröző megállapodásokról van szó. Az is tény továbbá, hogy adott tevékenységi területeken – így a sajtóban, azon belül is az erdélyi magyar médiában – újabb pénzügyi terheket hozott a rendelkezés, ráadásul olyan területekről van szó, ahol adott munkakörökben csak a részmunkaidős alkalmazás volt indokolt, kifizetődő.
A képviselő szerint az RMDSZ parlamenti frakciójában többször szó esett arról, hogy akár támogatnák is a rendelkezés hatályon kívül helyezését, de a koalíciós partnerek közül a nagyobb alakulat, a Szociáldemokrata Párt fenn akarja tartani, mivel az ő javaslatuk volt, a liberálisoknál pedig a többség – a kormányfővel az élen – nem akarja eltörölni. Ilyen körülmények között az RMDSZ egymagában nem tudja ezt a problémát megoldani, annak ellenére, hogy a negatív oldalait is látják az intézkedésnek. Személy szerint úgy látja, hogy ameddig a koalíció szintjén nem alakul ki egységes álláspont, az eltörlést vagy módosítást célzó kezdeményezéseknek, így a hétfőn beterjesztett törvényjavaslatnak nincs igazán esélyük, hangzatos, de reménytelen próbálkozások. A maga részéről egyetért a rendelkezést bírálókkal abban, nem jogos, hogy az adóelkerülők, feketézők miatt a becsületeseket is büntessék, nem kellene a „bűnösség vélelme” szerint eljárni, de a változtatásra jelenleg nem lát reális esélyt.
