Ha kétszáz év múlva előkerülnek egy poros könyvespolcról azok a könyvek, amelyeket a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) adott ki, azt fogják tanúsítani, hogy a Kárpát-medencében magyarok éltek – mondta Galbács Pál, az egyesület tiszteletbeli elnöke csütörtök este a brassói Reménység Házában tartott könyvbemutatón. A SZMÚE harmadik kötetének bemutatóján Házy-Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke házigazdaként köszöntötte a könyv jelen lévő szerzőit és a szép számban megjelent brassóiakat.
A Gúnyhatár és a Múltból jövendőt című kötetek után tavaly szeptemberben megjelent Kárpátországi téridő – Nagyjaink Szent Istvántól Kányádi Sándorig azzal a céllal született, hogy egy könyvbe terelje a Kárpát-medencében élő és alkotó tollforgatók gondolatait nagy elődeink életéről, szellemi nagyságáról – mondta Galbács Pál, a könyv ötletgazdája. E kötetek korábbi bemutatóiról lapunkban rendszeresen tudósítottunk, a szerzők közül többen, egymást váltva vettek részt az eseményeken, a SZMÚE brassói könyvbemutatója mégis kiemelkedik ezek sorából. Ez a helynek és annak a hallgatóságnak köszönhető, akik a Cenk alatti város megfogyatkozott magyarsága leginkább kultúrára éhező rétegét képezik, a református egyház Reménység Házában pedig a szellemiek mellett a lelki töltődést is megtaláljuk.
A brassói könyvbemutatón is kettős volt a töltekezés. Az imateremben Ambrus Mózes református segédlelkész nagyböjt heti bűnbánati istentiszteleten hangolta a jelenlévőket közösségi együvé tartozásra, ezt követően Szekeres Attila István, lapunk munkatársa címertani előadását hallgatta meg a közönség. Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja a régi és az új székely címerről tartott vetített képes előadást, ötszáz évet átfogó címertani ismertetőt, és az általa a Reménység Háza számára készített címert adott ajándékba a házigazdának.
Ezt követően került sor a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete Kárpátországi téridő című könyvének a bemutatójára. Galbács Pál ötletgazda, Szekeres Attila szerkesztő, valamint a jelen lévő szerzőtársaik – Schaffhauser Ildikó, Balázs János és alulírott – személyes élményeikről beszéltek, hogy mi alapján választották ki alanyaikat az elmúlt ezer évből, hogyan idézték általuk az adott kor szellemiségét. Kérdésre válaszolva Galbács Pál elmondta, készül már a negyedik könyv, a Kápát-medence magyar történelmi egyházainak lelkészeit, nagyjait szólaltatják meg a szerzők, témája az istenhit és a nemzettudat kapcsolata.
Dedikálás előtt Szegedi László, a Brassó III. Református Egyházközség lelkésze, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora megköszönte az előadást és a könyvbemutatót, valamint az istentiszteleten elhangzott tanításra utalva hangsúlyozta, az ember nem csak kenyérrel él, foglalkoznia kell a lelki és a szellemi tartalommal is.
