Szépszámú érdeklődő jelenlétében ismertették a Mert – Magyar Erdélyért Egyesület által szervezett könyvbemutatón a Határjárók a Kárpátokban című sorozat ötödik könyvét, amely a Háromszéki-havasokba, az Ojtozi-szorosba és a Kis-Bászka völgyébe kalauzolja az olvasót. Érdekessége, hogy nem csupán az egykori határvidék bejárásához nyújt segítséget, hanem a tárgyalt térség történetére is kitér. A jelenlévőket Farkas Tamás Zoltán, a PetőFREE Társulás  vezetője köszöntötte, és a témára való hangolódásképpen eljátszotta Petőfi Sándor A XIX. század költői című megzenésített versét. Majd Magyarosi Sándor hadtörténész faggatta a szerzőt a könyv megszületéséről, műhelytitkairól, a határjárók tevékenységéről és arról is, hogy hol tart a mozgalom, milyen terveik vannak a közeljövőben.

Megtudhattuk, hogy a Székelyföldi Határtúra Mozgalom, majd az ebből alakult Kárpát Gyepű Egyesület tagjai 2003 óta járják az egykori Magyar Királyság keleti határait a Kárpátokban. Az egyesület azzal a céllal indult, hogy bejárják Székelyföldet, de mára már kibővítették egészen a Dunáig, hiszen vannak részek, amiket jól ismernek és vannak kevésbé ismert területek. Az első túrakalauz 2017-ben látott napvilágot, amely a Fogarasi-havasokban tett kirándulásokat összesítette. 2018-ban következett a Csíki-havasok vastagabb kötete, majd 2019-ben a Tarkő-hegység és folytatódott 2021-ben a Nemere-hegység ismertetésével.

Sok időt, előkészületet, dokumentációt és egyéni határokat feszegető felkészültséget igényel egy-egy túra megszervezése, kivitelezése, amelyből aztán kis formátumú, zsebben elférő, lefóliázott lapú könyvecske születik. Tele izgalmas információkkal. A határjárás közösségi akció, amely kihozza a szeretetet, a ragaszkodást, de az ellentéteket is. Molnár Sándor elmondta, hogy a Háromszéki-havasok megírása hozott őbenne is változást, s ezzel kapcsolatban három dimenziót említett. Személyes tanúságtételt, amelynek kapcsán kiderült, előtte sokkal nacionalistább volt. De rájött, hogy felül kell emelkednie az állandó Trianon-traumán, úgy látja, ezt a felülemelkedést a magyarságnak nemzetként is ajánlott lenne elvégeznie. A román néppel kapcsolatban pedig megjegyezte: ha szembenézne a történelmi múlttal, s nem egyfolytában a félelem uralkodna benne a magyarsággal szemben, akkor talán feloldódna a két nép között a feszültség.

A határtúra személyes megtérés és izzadás is. Egyszer bejárják az adott területet, aztán újból, főleg nyáron, de az előkészületek télen, karácsony táján kezdődnek térképek, GPS-felmérések segítségével. Az Úz völgyében is fel kellett térképezni a határvonalakat. Érdekességképpen vannak olyan részek, ahol nagy harcok folytak, látványosan megmaradt bunkerek, tavernák is fennmaradtak. De vannak nehezebben megközelíthető helyek, támaszpontok, amelyeknek a megközelítése ma már komoly logisztikát követel. Általában hajnali hatkor kelnek, hétkor már indulnak és egész estig tart a határfeszegető túra, ám csak az egészen elkötelezettek, a megszállottak vágnak bele. A Háromszéki-havasok kihívás volt a javából, hisz nagy vadonon kellett áthaladni.

Ezt követően Préda Barna néprajzos, a zalánpataki Falumúzeum tulajdonosa Ott, ahol zúg az a négy folyó című hegedűjátékát hallhatta a közönség, majd Farkas Tamás Zoltánnal a Kell még egy szó című dalt adták elő, és a jelenlévők hozzászólásaival ért véget a könyvbemutató.