Deák Gyöngyvér, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója és László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, egyben a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke a tavalyi eredmények ismertetése mellett az ágazatban bekövetkező változásokról is beszámolt. Hiszen – bár az átfogó és elemeiben a szakemberek számára is bíztató turisztikai törvénytervezet egy fővárosi fiókban porosodik – a kormány a 86-os sürgősségi rendelettel szabályozta a turizmus működését.
 

Újjáalakuló egyesületek

Deák Gyöngyvér bemutatta az egyesületet, melyet egyelőre csak néhány háromszéki önkormányzat működtet közösen, s amelyet hamarosan turisztikai desztináció menedzsment szervezetté alakítanak. Erre már idén sort kell keríteni, az egyesületbe csaknem fele arányban a turisztikai szereplőket is bevonják, ami a szakemberek szerint nem lesz könnyű feladat. Még úgy sem, hogy az egyesület eddigi munkája már a strukturális átalakulást készítette elő, ami a desztináció menedzsmentre való áttérést jelenti, vagyis azt, hogy a kínálatot a turista szemével kell összeállítani, a térségi sajátosságok figyelembevételével. A jogszabály egyébként júniusig kötelezővé teszi a megyei, illetve regionális egyesületek meg-, illetve átalakítását, és turisztikai értelemben nyolc régiót határoztak meg. Ez azért is fontos, mert az uniótól érkező helyreállítási alapokra a regionális egyesületek pályázhatnak. Háromszék az erdélyi régió része lesz, Székelyföldről mint turisztikai tekintetben egyedi, külön régióról a jogszabály nem beszél. Ezt úgy kívánják pótolni a három megye illetékesei, hogy a megyei egyesületek szövetségbe tömörülnek – az eddigi közös fellépés hozott eredményeket.

Az egyesületek működését tagdíjból, a turisztikai adóból származó bevételekből (e tekintetben például Sepsiszentgyörgy önkormányzata vállalta, hogy a kötelező, a turista által befizetendő 2 lej mellé még nyolc lejt pótol minden vendégéjszakára), illetve pályázatokból finanszírozzák majd.
 

Promóció

A turisztikai egyesület a már korábban meghatározott három turisztikai promóciós vonal mentén fejti ki munkáját. Ezeket a Történelem. Megélve., Egészség. Természetesen., Természet. Érintetlenül. hívószavak alá sorolták be. A szakemberek azt a kommunikációs hálót szeretnék megteremteni, amelynek segítségével a legnagyobb szállodáktól a legkisebb szállásadókig a turisztikai szolgáltatók mindenike megtalálja a helyét és érdekét, ahol működnek a szinergiák – magyarázta Deák Gyöngyvér. Hiszen a turistát a gyakorlati kérdések érdeklik, s ezt minél egyszerűbben el is kell tudja érni. Ennek érdekében – bár a visitcovasna nevű honlapon bőven van információ – olyan csomagokat kell ajánlani a turistáknak, amelyből könnyen és konkrétan tájékozódhat a kínálatokról. Ebben a tekintetben a legfontosabb tevékenység a promóció, amely többnyire a belföldi turistákra koncentrált: sikeres sajtóutaztatások, kerékpáros akciók, a szaksajtóban való hangsúlyos jelenlét, illetve a kiállításokon, fesztiválokon való részvétel jellemezte és jellemzi a tevékenységet.

Az egyesület három turisztikai információs irodát is működtet Sepsiszentgyörgyön, Baróton és Kovásznán, de a szolgáltatókat is folyamatosan ellátják információkkal, jó gyakorlatokat mutatnak be mind a honlapon, mind az erre kifejlesztett mobil alkalmazáson keresztül. Deák Gyöngyvér szerint nagy eredmény, hogy kialakult egy székelyföldi együttműködés, ennek konkrét eredménye az a szolgáltatókat is mozgósító konferenciasorozat, amelynek első állomása nagy sikernek örvendett, és hamarosan Háromszéken is megszervezik. Az egyesület működteti a hatolykai fürdőközpontot, amelyet minősített fürdőházzá akarnak nyilvánítani.

Segíteni a saját programok értékesítésben

László Endre beszámolt az idén egy időben szervezett bukaresti és budapesti turisztikai vásárról. Meglátása szerint az előbbi tipikus, utóbbi atipikus volt, hiszen Bukarestben elsősorban az utazási irodák kedvezményes ajánlatain volt a hangsúly, tehát a belföldi turizmus ellenében inkább a külföldi desztinációkat ajánlották akár negyvenszázalékos kedvezménnyel, Budapesten azonban a promóciós irodák révén azon volt a hangsúly, hogy a belföldi szolgáltatókat segítsék saját programjaik értékesítésében (óriási sikere volt például a BalatonBike365 – Bringázz egész évben a Balaton környékén! standnak). Hiszen a TDM-szemlélet valójában arra szolgál, hogy előfutára legyen a konkrét szolgáltatások értékesítésének. László Endre szerint ezért fontos, hogy létrehozzák Székelyföld turisztikai brandjét, hogy a különböző, nálunk is jól kiaknázható szegmenseket, mint a kulturális vagy a sportturizmusban rejlő lehetőségeket előtérbe helyezzék. A szakember azt is elárulta, hogy jelenleg Háromszék, de főként Sepsiszentgyörgy szálláshelyeit ezek a tevékenységek éltetik.

A székelyföldi turizmus fejlesztése nem a határok meghúzását, hanem éppen az átjárhatóságot jelenti – hangsúlyozták a tájékoztatón. Ezt a gondolkodást erősítik a számok is, hiszen míg csak Brassó az évente egymillió érkező  turistával e tekintetben egész Székelyföldet lekörözi, a vendégéjszakák tekintetében versenyképesek vagyunk, hiszen Barcaság fővárosában elsősorban a hétvégi, néhány napos látogatások a keresettek, míg nálunk a hosszabb gyógykezelés, az egészségturizmus a meghatározó.
 

Számok tükrében

Ami a tavalyi turizmus megvalósításait illeti, László Endre egy fontos eredményről számolt be: meghaladta a járvány előtti szintet a háromszéken regisztrált turisták száma, hiszen míg 2019-ben hivatalosan 136 530 érkezőt regisztráltak, és a következő két évben jelentős volt a visszaesés (2020-ban kicsivel több mint 78 ezer, 2021-ben pedig 130 ezer turista érkezett), addig tavaly csaknem 156 ezer turistalátogatás zajlott le Háromszéken. Nem mondható el ez egész Székelyföldre, hiszen a közel egymilliós 2019-es számhoz képest háromnegyed milliónál csak épp valamivel többen látogattak el a három megyébe 2022-ben, mint ahogy országos szinten is mintegy kétmillió turistával kevesebbet regisztráltak, mint a járvány előtti esztendőben. A háromszéki adat egyébként arányaiban tükrözi azt, hogy területi és lakosság szempontjából is Háromszék az „egyszázalékos megye”, ám vendégéjszakák tekintetében jobban állunk: a mintegy 560 ezer itt töltött nap a Romániában regisztrált vendégéjszakák 2,3 százalékát teszi ki. Székelyföldön egyébként tavaly mintegy 1,8 millió vendégéjszakát regisztráltak. A foglalások elsöprő többsége – mintegy kétharmad arányban – szállodákban valósult meg.

A szakemberek úgy vélik, hogy a helyi turizmusnak két alapvető feladatot kell teljesítenie: egyrészt a turistának tökéletes utazási élményt nyújtani, s ezzel a szektort, de az egész gazdaságot gyarapítani, másrészt olyan idegenforgalmat működtetni, amely a közösség számára is optimális. Ennek érdekében kell szintet lépni az ágazatban.