A kovásznai Református Egyházközség tulajdonában levő Papkertben nemrég geodinamikai mérőállomást helyeztek üzembe, amely a Kárpát-kanyar belső ívének földtani folyamatait vizsgálja hazai és magyarországi geológusok, illetve egyetemi hallgatók együttműködésével. A mérőállomás magyarországi pályázati finanszírozásból készült a Topo-Transylvania Projekt keretében. A kutatás helyszínéül azért választották Kovásznát, mert ez a vidék a leggazdagabb borvízforrásokban és szén-dioxid-kitörésekben.
A kovásznai Integrált Geodinamikai Mérőállomást az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat 40 millió forintos támogatásából sikerült megvalósítani. A talajban és a levegőben levő gázok összetételét, koncentrációját, de főként annak változását mérő állomást a közel egy évtizede zajló nemzetközi kutatás részeként telepítették a fürdővárosba, így Kovászna bekerült a nemzetközi kutatás vérkeringésébe. A kutatásban részt vesz a romániai Országos Földfizikai Kutató-Fejlesztő Intézet és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézete.
A kovásznai kutatás célja, hogy a szakterület tudósai a Kárpát-kanyarban zajló földtani folyamatokat megértsék és azokat több szakterület – mint például geokémia, geofizika és szeizmológia –összefogásával együtt vizsgálják. A Topo-Transylvania Projekt lehetővé teszi, hogy a mélyből feltörő gázok (szén-dioxid és radon) elemzése nyomán következtetni lehet a térséget jellemző földtani folyamatokra. Az itt szerzett adatok nyomán a szakemberek arra számítanak, hogy jobban megértik a gázkitörések rendszerét, valamint a földmozgások okait, és behatóbban tudják majd tanulmányozni a földtani folyamatokat.
Az elmúlt évtizedek során a térségben a litoszféra (földkéreg) mélyrétegei alatt fekvő kőzetekben nagy mennyiségű gázzárványt találtak a kutatók. Amint Szabó Csaba egyetemi tanár, a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa érdeklődésünkre elmondta: „Nemcsak a felszínközeli gázok mozognak bármilyen földtani hatásra, hanem a mélyben akár évmilliókkal ezelőtt bezárt – az úgymond „csapdázódott” – anyagok is különböző mozgások hatására ki tudnak szabadulni, így a mélyből feltörő gázok befolyásolják a felszín gázháztartását is”. A kutató azt is elmondta, hogy a mérőállomás folyamatosan gyűjti az adatokat, az eredményeket számítógép rögzíti, így nincs szükség állandó felügyeletre. A talaj gáztartalmának összetételét, valamint annak módosulását az időjárási változások függvényében is vizsgálják a műszerek. A mérőállomásra elhelyezett meteorológiai eszköz segítségével ötpercenként kapnak jelzéseket az időjárási adatokról-viszonyokról, ami azért fontos, mert a talajban levő gáz kapcsolatban van a levegővel. A mérőállomás különlegessége, hogy egy olasz mérnökök által készített számítógépprogram elemzi a talajból és levegőből gyűjtött mintákat/adatokat, így nincs szükség klasszikus laboratóriumi vizsgálatokra, a szakemberek kész, kielemzett eredményeket kapnak kézhez interneten.
Amennyiben az állomás folyamatosan és biztonságban tud működni, egészen biztosan olyan információkat fog szolgáltatni, amelyek nagyban hozzájárulnak majd a Föld mélyéből feltörő gázok és az ottani folyamatok közötti kapcsolatok alaposabb megismeréséhez. Ez hosszabb távon elvezethet akár a Kárpát-kanyar Vrancea övezetében kipattanó földrengésekkel való összefüggések megismeréséhez is – vélik a szakemberek.
