Ilyen előzmények után fogadta el tegnap a szenátus összevont jogi, munkaügyi és védelmi szakbizottsága a nem járulékalapú (speciális) nyugdíjak reformjának tervezetét, amelynek bevezetésére Románia az európai finanszírozású nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció által kidolgozott tervezet szerint egyetlen speciális nyugdíj sem lehet ezentúl nagyobb a jogosult korábbi bérénél, és egy személy nem részesülhet többféle speciális nyugdíjban. A juttatást az infláció mértékével emelik minden évben, a katonai nyugdíjak kiszámításánál pedig ötféle pótlékot töröltek a kormány tervezetéből. Havi 2000 lejig a speciális nyugdíjak is adómentesek, a juttatás azon részére pedig, amely meghaladja ezt a szintet, de nem éri el a bruttó átlagbért, a tervezet szerint tízszázalékos adót vetnek ki. A speciális nyugdíj azon részére, amely meghaladja a járulékalapú nyugdíjat, 15 százalékos adót vetnek ki.

A szakbizottsági vita meglehetősen heves volt. Ștefan Pălărie, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozója élesen bírálta a kormányoldalt, szemfényvesztésnek nevezte a tervezetet, és azzal vádolta meg a koalíciós pártokat, hogy csak „kisebb karcolást ejtettek” a kiváltságosok előjogain, de valójában az a cél vezérelte őket, hogy megmentsék – a tartalékos tábornagyként érintett – Nicolae Ciucă miniszterelnök havi 18 ezer lejes „luxusnyugdíját” (ami magasabb a kormányfői fizetésénél). Válaszában Virgil Guran, a PNL szenátora leszögezte, hogy a katonák több tiszteletet érdemelnek, szerinte a jelenlegi biztonsági helyzet világossá tette, hogy a nemzetvédelmi rendszer roppant fontos az ország számára, a katonák szolgálati nyugdíja pedig nem „speciális” juttatás, hiszen a védelmi minisztérium volt alkalmazottainak átlagnyugdíja nem haladja meg a havi 4000 lejt. A speciális nyugdíjak korlátozása ellen egy tartalékos ezredes és a büntetés-végrehajtási szakszervezetek elnöke is felszólalt.

Románia tavaly 12 milliárd lejt fordított a speciális nyugdíjakra, ami a nemzeti össztermék (PIB) 0,85 százaléka, de két-három éven belül elérheti az 1,5 százalékát is. Jelenleg nagyjából 200 000 személy kap speciális nyugdíjat, ebből 190 000 volt honvédelmi vagy belügyi alkalmazott, a többiek nyugalmazott bírák, ügyészek, bírósági jegyzők, diplomaták, parlamenti törvényhozók és tisztviselők, pilóták, pénz­ügyőrök. A speciális nyugdíj összege nagyjából ötszöröse a rendes nyugdíjnak, és jóval rövidebb szolgálati idő után jár. A rendszer reformálására vonatkozó törvényt március 31-éig, péntekig kell elfogadni a szenátusban, ahonnan a képviselőházba kerül. Ha a határidőt túllépi a parlament, Románia azt kockáztatja, hogy nem kapja meg a helyreállítási alap következő részletét, azaz több mint egymilliárd lejt.