A Kézdisárfalvánál letérő korszerűsített országút ennek a községnek az érintésével az 1212 méter magas Kádárúton vagy Ozsdolai-hágón át teremt kapcsolatot a túloldali Vrancea megyével, a hágótól pedig, amint elődeink szokták mondani, „még egy jó futamodásnyira van” a Putna töve nevű hely, ahol őrbódék őrizték annak idején a Monarchia keleti határát.
Az Ozsdoláról elnevezett passusról, a Via Vrancháról Apor Péter jóvoltából már 1431-ből írott okmány szól. Ezt a fontos átkelőhelyet ma Kádár-útnak nevezi a háromszéki ember, itt hordták át a vráncsai borvidékre az ozsdolai kádárok a hordókat, és hazafelé hoztak maguknak is a nedűből.
Itt halad át a Kárpátok gerincén a Foksány felé tartó országút. A Putna és a Jáhoros-patak összeömlésénél állnak a Nyáguly-házak, régi utász- és határőrház maradványai. Ezt a helyet Putna töve néven ismerjük. Itt volt a történelmi Magyarország és Havasalföld határa. Jobbra ágazik le a Putna-patak völgyét követő régi erdőipari út, ennek mentén, kb. 3 km távolságra, a nyugati irányból lefutó Bábovics-patak tövénél kezdődik a Putna festői és sziklás völgyének szorosa, ahol emberi kéz nyomai is látszanak. Itt állhatott valaha a szorost lezáró erőd,
Putna vára
Ez a hely végeláthatatlan erdőrengetegével egykor Ozsdolához tartozott, s mert az 1968-as megyésítés a megyehatárok igazságtalan meghúzásával járt, az erdővagyon Vrancea megye területére került, ezért Ozsdola a rendszerváltás óta pereli odaveszett erdőbirtokát, s a hercehurcának még jelenleg sincs vége – tájékoztatott a témában jártas Páll István. Sok mindenre lehet vonatkoztatni írásunk választott címét, nos, Ozsdola ebben sem hagyja magát!
„Hogy ezen gyönyörü havastájakat felmutató Putna szorosa régen jártabb volt s a közlekedésnek nyitva állott, mutatja az is, miszerint hajdan erőditve volt, mert a Jáhorosnál a mostani határvonalon már belül régi erődnek látszanak romtöredékei. A nép ezt most is Plájások várának nevezi. Hogy védmüvek voltak ottan, mutatják az ott nem rég nagy mennyiségben talált régi fegyverek. Ezen erőd irányában az itt összeszükülő völgy egészen el volt egy most csak alapjában felismerhető fallal zárva, mi mutatja, hogy e szoros védelmére egykor kiváló gond volt forditva” – folytathatjuk Putna vára meséjét Orbán Balázs 1868-as leírásával.
Jakab-Fancsali Kálmán plébános. Fotó: Zsőgön Mária
L. I. Marienburg az Erdély nagyfejedelemségről 1813-ban írt földrajzában a Keleti-Kárpátokban negyedszáz hegyi átkelőhelyet jelöl meg. A moldvai fejedelmek már a középkorban megteremtették a plájások szervezetét, melyeknek éppen a határok őrizete volt a célja. A háromszéki őrjáratok parancsnoka 1591-ben a lécfalvi Várhegy, 1672-ben pedig Bodza és Ojtoz várának kapitánya volt.
– Néhai Szőcs István berecki lakos 1915 és 1923 között munkavezető volt a Putnában. 1921-ben egy vadászat alkalmával mésszel rakott romtöredékre bukkant a Bábovics és az Asztag patakok közötti éles meredek hegyorron – tájékoztatott Bedő László nyugalmazott berecki tanár, Bedő Zoltán sepsiszentgyörgyi újságíró kollégánk édesapja egy találkozásunk alkalmával. Ott kellene majd a szakembereknek keresniük Putna várának romjait. Addig is marad, amit Orbán Balázs írt: „az avarral, hóval fedett romok felett némán ül a történelem múzsája, legfeljebb csak a regéknek csalékony tündére beszél előttünk érthetetlen nyelven”.
Mesél a múlt, mesél a jelen
Araszos betűk adják az arra járók tudtára, hogy a „tudás vára”, a község általános iskolája Kún Kocsárd (1490 k.–1536) nevét viseli. Itt volt ugyanis ősi fészke ennek a családnak. Egykori kastélyuk, miután a család a XVI. században adományozott birtokára, Hunyad vármegyébe telepedett, romba dőlt. Nem feledkezett meg róluk az írott történelem, mert még ebben a kastélyban tartotta menyegzőjét az önéletíró gróf Bethlen Miklós (1642–1716) a 15 éves Kún Ilonával. A kastélyrom rajzát Orbán Balázs Háromszékről szóló kötetében bárki megtekintheti.
Az iskolának nevet adó Kún Kocsárd Szapolyai János hadvezére volt, és a székelyek kapitányaként vett részt János király székesfehérvári koronázásán. Ebből a családból származott gróf Bethlen Miklós apósa, a Thököly-féle szabadságharc egyik jeles alakja is.
Látogatásunkkor zsibongott az iskola, amint Traian Dobrin Moroianu igazgató-tanártól megtudtuk, hogy éppen az Iskola másként betervezett programja zajlik. A megszokottól eltérő héten a tanulók ellátogatnak a csíkszeredai játszóházba, a somlyói kegytemplomba és Gyimesbe is.
Épül a gyülekezeti ház
Megismerkedhettünk az ozsdolai katolikusság plébánosával, a farkaslaki születésű ft. Jakab-Fancsali Kálmán címzetes esperes-plébánossal, aki bemutatta nekünk a sorozatos bővítésen átesett helyi római katolikus templomot. Megőrizte az ozsdolai közösség templomának három oltárképét, melyek védőszentjét, Szent Mária Magdolnát ábrázolják. Nemhiába nevezte őrfalunak Ozsdolát a történész és nyugalmazott szegedi egyetemi tanár, Bárth János 300 oldalra rúgó kötetében (2015), amelybe beledolgozta az ozsdolai vallástanár, Zsögön Mária helyben gyűjtött, írott anyagát is.
A legelső templom gótikus építmény volt, s az 1802. évi földrengés áldozata lett. De mert időközben szűknek is bizonyult a templom, egymás után három templomot emelt a maga számára a gyülekezet. A földingás utáni újjáépítés során került elő a régi templom falából az oda beépített keresztelőkút, melyet ott őriznek. A második templomot követően, 1984-ben új, tágasabb szárnyat építettek merőlegesen az azelőtti templom irányára. A régi templom mellé 1834-ben hagymasisakos barokk harangtorony épült, amelynek alakját később módosították.
Sajnos, az ozsdolai gyülekezet harangjait is megviselték a műszaki bajok és a világháborúk, s így hiába keressük már XV. századi régi kis harangját, melynek feliratáról (O Rex gloriae veni cum pace) Orbán Balázs is dörzsmásolatot készített.
Kalauzunk, a 47. esztendeje Ozsdolán szolgáló esperes-plébános elmondta, hogy vannak még gondjaik, egy külföldi adományként kapott területen gyülekezeti ház építésébe kezdtek, s tervezik a plébánia és papi lakás külső felújítását.
Millenniumi kereszt
Helyi kincsek bűvöletében
A községbe érkező turista számos látnivalóra számíthat. Központi parkjában van Háromszék egyetlen épen maradt millenniumi emlékműve, amelyet jegyei alapján Pittino Anselmo híres ojtoztelepi, olasz eredetű faragómester készíthetett. A községháza épülete mellett kapott helyet az első világháború ozsdolai hőseinek régi emlékműve, vele átellenben a Mocsári Gondos Béla tervei alapján 1999-ben emelt második világháborús emlékmű.
A művelődési otthon a falu jeles szülöttje, a költő és tanár Zsögön Zoltán (1880–1951) nevét viseli, miként ezt az épület homlokfalán elhelyezett emléktábla is mutatja. Személyére a Régi versek című kötetének megjelenésekor Ady Endre hívta fel a figyelmet 1912-ben, amikor Számadás csendes könyvekről címmel recenziót közölt Zsögön verseiről a Nyugatban. „Írásköteles írónak” nevezte, s róla éppen Csinszka készített arcképvázlatot. További kötetei: Isten kezében (Arad, 1927) és Széphistóriám című önéletregénye 1949-ből.
Ozsdola, a szülőfalu már a leírtakkal is becsülettel lerótta a tanár-költő iránti kötelezettségét és kegyeletét. Emellett szülőházának helyét, mely az utolsó világháború idején tűnt el, 1991-ben Tódor Béla és Fábián István helybeli mesterek míves emlékkopjájával jelölték meg Ezen a telken állt Zsögön Zoltán 1880–1951 tanár, költő szülőháza felirattal.
Pénzes Ágoston polgármester (jobbról) és Tóth Levente alpolgármester
Zsögön 1930–1934 között a kézdivásárhelyi katolikus gimnázium (ma Nagy Mózes Főgimnázium) tanára volt. A város református temetőjében hantolták el, síremlékén verses önéletrajzi regényének epilógusából vett sorok voltak olvashatók: „S az ifjúság?... Ifjontunk: ára nincsen, De nem válthatjuk vissza a kerek világon, már sehol – jaj! Semmi kincsen.” Sajnos, sírhelyét időközben eladták, s az imént idézett sírfeliratot a közelben álló rokon családi kripta mellé helyezték át.
Ozsdola temetőjében jeles személyiségek sírjait látni. Itt született Vas Antal (1811–1857) 1848–49-es honvédszázados, valamint Zsögön József (1828–1919) honvéd őrmester, Zsögön Zoltán tanár-költő felmenője, aki megírta harci emlékeit. Leszerelése után pénzügyőr lett, 1865-től Ozsdola községi jegyzője, 1872-ig pedig községi bíró. Emlékiratát Szász-Fejér Gyöngyi nyugalmazott mikós tanár, Zsögön József dédunokája, Zsögön Zoltán kézdivásárhelyi tanár-költő unokája őrzi Sepsiszentgyörgyön. Itt nyugszik a kézdivásárhelyi Pap Józsiás (1831–1906) honvédszázados, ozsdolai birtokos. Végigküzdötte az erdélyi hadjárat számos csatáját, s közéleti szerepet vállalt a község közigazgatási és pénzügyi feladatainak intézésében. Itt van sírja László József (sz. 1852-ben) plébánosnak, egyházi írónak, szerkesztőnek, Jakab Boldizsárné Pénzes Valériának (1924–1982), akit naiv festőként tart számon a honismereti irodalom.
Résbarlang és féldrágakő
Fenn az erdőn, a Csihányos-hegy oldalában a kárpáti homokkő repedésrendszere mentén kialakult ún. résbarlangot gyakran felkeresik a természetjárók. A helyiek Nagylik és Kislik néven ismerik, s nincs olyan helyi gyerek, aki ne kívánta volna bár egyszer az életében megmászni járatait.
A Nagylik járatának hossza 45 méter, magassága 5–7 méter. Cseppköveket hiába keresünk, mert azok csak mészkőben „teremnek”. A Nagylikban téli otthonra lelnek a lepkék, denevérek, hártyás szárnyú rovarok. De ennél érdekesebb a hozzájuk kötődő népi hiedelem. A régiek szerint „rejtekhelyként használták a tatárjárás idején, majd alagútként szolgált, melyen át lehetett Moldvába menekülni”.
Gyereksereg a malomháznál
A Kopolnó-patak völgyében szabad kvarckristályokra lelhet a figyelmes kereső, melyeket féldrágakövekként is emleget a népszerűsítő irodalom. Bányai János geológus „ozsdolai gyémántok” néven vezette be ezeket a honismereti irodalomba, a tudományos földtani irodalomban pedig „máramarosi gyémánt” néven szerepelnek. Mind a két természeti érdekesség legjobb ismerője a helyi születésű Kovács Alpár kutató geológus, akivel sikerült szót váltanunk, ugyanis jelenleg az észak-finnországi Lappföldön vasérckutató geológusként dolgozik, de a 24. resicai geológustalálkozó résztvevőjeként hazalátogatott.
De folytatnám a hazai mesét. Az ozsdolai erdős övezetben, a Kurtában, a Székben, a Fehérút alatt, a Hilibi hídnál édes kénhidrogénes és szulfátos, gyengén szénsavas (a nép nyelvén „szejkés”) ásványvizek, ún. „büdösvizek” jönnek a felszínre, valóságos gyógyvizek, csak okos használatukra meg kellene tanítani az ivókúrára szorulókat. Hasonló összetételű az Ozsdola és Kézdimartonos között levő borvízforrás az Óriás-kő-patak forrásvidékén.
Itt van az Óriáskő, egy sziklaformáció, a környékbeli falvak kedvenc kirándulóhelye. „Ezen az Óriáskőn pihent meg az óriás jártában-keltében, ülepének, zacskójának lenyomata most is ott látszik a kő felületén három mélyedés formájában” – mesélik a hiedelemmondát az ozsdolaiak.
A Kopolnóba ömlő Fajló és Égés patakok által közrefogott hegygerinc a Várbérc nevet viseli. Romokat ott ugyan én nem találtam, ám a könnyen védhető meredek hegyorr a falubeliek rejtőzködőhelye lehetett a középkorban, a keskeny gerincet ugyanis egy ún. nyaksánc szeli át, amely a történészek szerint régi, védekezésre szolgáló létesítményként ismert.
Új malombelső
Ozsdola lapja
A község időszakos saját kiadványa megjelenésének a harmadik esztendejébe lépett, s mint megtudtam, egyfajta visszapillantó, amely összefoglalja a minden évben elvégzett/megvalósított munkálatokat/feladatokat és előrevetíti a következő esztendő terveit. Hiánypótlónak, kimondottan hasznosnak tekintjük ezeket a megyeszerte megjelenő helyi kiadványokat. Szerkesztésére itt Balázs Etelka vállalkozott, közreműködik Péter Enikő jegyző, Pénzes Ágoston polgármester és Tóth Levente alpolgármester.
A községvezetőktől sikereikről és terveikről érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy legfontosabb feladatuknak tekintik a település ivóvíz-, szennyvíz- és gázhálózatának a kialakítását, amire pályáztak, és egy hosszú, többéves lejáratú folyamatra számítanak. Ebben a tervben nem szerepel a községhez tartozó Hilib falu infrastruktúrájának kiépítése. Fontossággal bír a községközpont területén levő három híd megépítése is. Az Anghel Saligny országos programhoz közösen pályáztak a szomszédos Gelence községgel a település földgázvezetékének kivitelezésére, terveik közt szerepel egy Ozsdolát Bereckkel összekötő bicikliút elkészítése is.
Az elöljárók elmondták, hogy hasonló fontosságú munka volt az uniós pénzalapokból épült új óvoda és napközi otthon befejezése. Aszfaltburkolat került a Füveny és Porondi útra, felújították a központi parkot, ahova szökőkutat szándékoznak létesíteni, 12 utcai közkutat rendbe tettek, s újabbakat akarnak korszerűsíteni. Útgyalut vásároltak a mezei és erdei utak rendezésére, felújul a piactér, gyalogjárók épülnek a főút mentén. Megvásárolta az önkormányzat, és részben közmunkával felújították az egykori, vízzel működő Zsögön-féle malomházat, melynek üres részében falumúzeumot szándékoznak kialakítani. A közművelődés szervezését Tóth Levente alpolgármester feladatkörébe utalta a közösség.
