Választások, kormányváltások után már szinte törvényszerű, hogy elkezdődik a koncért való marakodás. A győztes pártok osztozkodnak Bukarestben, és ugyanezt teszik megyei szinten, igyekeznek minden jelentős vagy annak tűnő hatalmi pozíciót megszerezni. Sok-sok éve hallhatjuk már, hogy politikamentessé teszik a kormánybiztosi hivatalt, a minisztériumoknak alárendelt intézményeket, a szakértelem lesz a döntő egy-egy tisztség megszerzésénél (megtartásánál), nem a párttámogatás, és mégis minden adódó alkalommal elölről kezdődik a cirkusz. Újra módosítják a korábban jó irányba változtatott törvényeket, és a pártklientúra kiszolgálásának eszközévé válik egy-egy funkció.
Ugyanaz történik az ország összes megyéjében, a Székelyföldön mégis etnikai színezetet kap a vezetőváltás. Magyar igazgatókat kívánnak románokra cserélni, s bár legtöbb esetben munkájuk ellen nem tudnak kifogást emelni, a változás szükségességét hangoztatják, azt, hogy a kormány programjának területi alkalmazását csak megbízható, párthű emberek valósíthatják meg. Menesztenék a magyar prefektust — aki RMDSZ-tagságáról is lemondani kényszerült, és kinek tevékenységével tulajdonképpen mindenki elégedett volt — csak azért, mert egyesek meglátása szerint román vezető kell a kormányhivatal élére. A két győztes párt meg akarja szerezni a nagy pénzeket kezelő és befolyásos intézményeket egyaránt, fele-fele arányban osztozkodnának a hivatalokon. Csakhogy elfelejtik azt az apróságot, hogy Háromszék vagy Hargita megye mégsem ugyanolyan, mint Románia többi régiója. Székelyföldön a magyar lakosság aránya még mindig majd 70 százalék, így jogában áll beleszólni az elsősorban őt érintő kérdésekbe: az oktatás ügyébe, a gazdák támogatásának kérdésébe, egészségügyi vonatkozású intézkedésekbe, művelődési támogatások elosztásába stb.
A tapasztalat már megmutatta: amelyik hivatal élére román vezető kerül, ott általános tisztogatás kezdődik, minden döntő pozícióba románt helyeznek. Ha megtörténik a nagy vezetőváltás, várható, hogy a magyar önkormányzatoknak nemcsak beleszólásuk nem lehet majd, de rálátásuk sem a bukaresti direktívákra. Egy-egy román prefektus, igazgató, főfelügyelő már bebizonyította, mennyit tud ártani a régiónak, voltak időszakok, amikor folyamatos cirkusz, pereskedés, konfliktus uralta közéletünket.
Minderre, persze, megoldás lehetne a területi autonómia, de nagy előrelépést jelentene a valós decentralizáció is, hisz a megyei és helyi önkormányzatok fennhatósága alá kerülnének a mindennapi létünket döntően meghatározó intézmények, nem lennének többé politikai széljárásoknak kiszolgáltatottak. A decentralizáció azonban mindig csak az ellenzéknek fontos, a kormányra kerülők a hatalom minél nagyobb központosítására törekszenek. Ennek lehettünk tanúi az elmúlt négy évben, és félő — a kampányszövegek ellenére —, ugyanerre számíthatunk a frissen beiktatott kormánytól is.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.