Múlt csütörtökön a vargyasi közbirtokosság gyűléstermében szépszámú gazdálkodó jelenlétében tartottak vidékfejlesztési stratégiát ismertető gazdanapot. A rendezvény házigazdája és szervezője ezúttal is Könczei Csaba parlamenti képviselő volt.
A vargyasi gazdanapon jelen volt Gál Károly, Erdővidék parlamenti képviselője, Imets Lajos, Vargyas polgármestere és a mezőgazdasági intézmények képviselői.
Könczei Csaba a 2023 és 2027 közötti új vidékfejlesztési stratégiát és az új Közös Agrárpolitika előírásait mutatta be.
Az APIA képviselője az idéntől életbe lépő főbb változásokat ismertette. Változott a visszaosztott kiegészítő támogatás (PD 02), idéntől csak a legtöbb 50 hektárral rendelkező gazdaságok igényelhetik. A fiatal, 40 év alatti gazdák kiegészítő támogatásánál a fiatalnak idéntől dokumentumot kell bemutatnia szakmai végzettségéről, mezőgazdasági szakiskola vagy valamilyen szakmai képzés elvégzése kötelező lett.
A zöldítéses, környezetkímélő támogatások (PD-05) igénylésénél a 10 hektár alatti gazdaságok esetében a támogatást igénylőnek kötelezően 0,3 és 1 számosállattal kell rendelkeznie, valamint feltétel, hogy a mezőgazdasági terület 5 százalékán nitrogénmegkötő növényeket (lucerna, here, bükköny, borsó, paszuly, szója, somkóró, lóbab stb.) termeljen, vagy ugyanennyi állandó gyeppel rendelkezzen. A 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknak a területük 5 százalékán nitrogénmegkötő növényeket kell termeszteniük, és a terület 5 százalékát parlagon kell hagyniuk, tehát egy évet pihentetni kell. Ebben az évben még nem kötelező a parlagon hagyás, csak jövő évtől, de idén a nitrogénmegkötő növények területe 10 százalék kell hogy legyen.
Az APIA-s szakember elmondta, hogy megszűnt a feldolgozásra szánt (csipsz) burgonya támogatása, támogatják viszont a vetőgumó termesztését. Másik változás, hogy a különböző vállalások időtartamát lehozták öt évről egy évre.
A trágyatárolók szükségességéről is beszélt. A 8 számosállat alatti gazdaságokban elfogadják az egyszerű, vízhatlan fóliával kibélelt gödröket vagy fakeretek közé kifeszített vízhatlan fóliát, a 40 számos állatnál nagyobb gazdaságokban kötelező három év alatt megépíteni a betonfalakkal rendelkező és vízhatlan fóliával kibélelt trágyatárolókat.
A vidékfejlesztési hivatal (AFIR) képviselője a nemsokára induló pályázati lehetőségeket ismertette. 2023 és 2027 között 27 intézkedésre lehet majd pályázni, az idéntől viszont csak 15-öt hirdetnek meg. Bővebben a fontosabb és a megyében leginkább igényelt pályázati lehetőségekről beszélt, a fiatal gazdák megtelepedésének 70 000 eurós támogatásáról, az állattenyésztési pályázati lehetőségekről, a gépvásárlási támogatásról és a kisgazdaságok 50 ezer eurós támogatásáról. A jelenlevőknek megtanította a gazdaságuk értékének, nagyságának kiszámítási módját, mivel a gazdaságok minimális mérete alapfeltétel a különböző pályázatok esetében.
Az állattenyésztési ügynökség képviselője felhívta a jelenlevők figyelmét a fülszámok meglétének fontosságára, hiszen a hivatal jövő hónaptól megkezdi szúrópróbaszerűen azon gazdaságok ellenőrzését, amelyek különböző típusú támogatást igényeltek az APIA-nál. Ugyanakkor ellenőrzik az állatmozgási dokumentumok és a farmregiszter meglétét is, amelybe fel kell vezetni mindenféle állatmozgást. Ilyen regiszter igényelhető a szarvasmarhatartók egyesületénél – mondta el Jákó Tibor megyei elnök.
A környezetvédelmi hivatal szakembere az idéntől életbe lépett, vadkárokra vonatkozó kártérítési rendeletet ismertette. Szerinte nagyon jó, hogy a kártérítés kifizetésével a hivatal foglalkozik, így nagyon lerövidült az idő. Elmondása szerint már a márciusban letett kéréseket is kifizették a jogosultaknak.
Jákó Tibor, szarvasmarhatartók megyei egyesületének elnöke arról beszélt, hogy a minisztérium megemelte a tejkontrollos költség támogatását, így a gazdának kevesebbet kell fizetnie önrészként. A tej átvételi árával viszont a gazdák nagyon elégedetlenek, nagy a szórás, a literenkénti 1 lejtől 2 lejig terjed jelenleg. Mint mondta, ezen a héten tárgyalnak Petre Daea miniszterrel és a versenyhivatal vezetőségével, hogy milyen megoldást lehetne találni az átvételi árak emelésére, hiszen a tejtermelés ráfizetéses ilyen átvételi árak mellett.
Gál Károly képviselő a párbeszéd és a problémák ismertetésének fontosságát hangsúlyozta, mert másképp nem oldódnak meg a gazdák problémái. A képviselő szerint a megyei gazdák előnye a déli hatalmas méretű gazdaságok tulajdonosaival szemben a szervezettség és a megszerzett tudás. A nagygazdák erőteljesen lobbiznak, mindent ők szeretnének diktálni, és minél több támogatási pénzt megszerezni. Ezek ellen kell kiállniuk, szem előtt tartva a hagyományos kis családi gazdaságok érdekeit.
Szó volt még arról is, hogy a környezetvédelemnek az őzek és szarvasok által okozott károkkal is kell foglalkoznia, hiszen Erdővidéken a medvekárok mellett egyre több a túlságosan elszaporodott szarvasállomány által okozott mezőgazdasági kár.