A Lupényben született és Marosvásárhelyen elhunyt Pittner Olivér (1911–1971) nem mondható termékeny festőnek, bő kétszázra tehető fennmaradt művei száma, mégis jelentős alkotónak számít, és úgy tartjuk számon, mint a nagybányai művésztelep szellemiségének egyik megújítóját. A különös sorsú, rendhagyó művészpályát befutó művész retrospektív kiállítását nyitották meg az Erdélyi Művészeti Központban.
Marosvásárhelyen is nagyon kevesen emlékeznek a hetvenes évek elején elhunyt festőre, pedig egyedi művész volt, életútja és sorsa sem volt megszokott – mondta Salat Csaba műgyűjtő, a kiállítás kurátora.
Német származású bányatechnikus édesapja a Zsil völgyében vállalt munkát, amikor fia született, innen Szlovákiába került a család, később pedig kivándoroltak Dél-Amerikába, ahonnan hat évvel később jöttek vissza Erdélybe. A család Nagybányán telepedett le, ott iratkozott – minden előzmény nélkül – festőiskolába a fiatal Pittner Olivér, ám politikai szerepvállalása miatt – mivel a művésztábor apolitikus volt – másokkal együtt (Agricola Lídia, Katz Márton, Kahán Sára, Vida Géza, Kazár László stb.) 1931-ben kizárták. A társaságot többek közt Ziffer Sándor karolta fel, gyakorlatilag korrigálta műveiket. A háború időszakában, 1941-ben Pittner felhagyott a festéssel, a háború után pedig a baloldali eszmékből kiábrándulva főleg dekoratőrként dolgozott, de volt szerkesztő és a Székely Színház megalapításakor a társulat gazdasági igazgatója is. Második felesége unszolására tizenöt év után kezdett ismét alkotni, és rövid élete utolsó negyedében ismét jelentős művek kerültek ki a keze alól. Hogy mennyire jelentősek? Bár megnyitókon nem illik pénzről beszélni, de a művészeti aukciókon elért eredmények azt mutatják, határon innen és túl is igencsak számontartják, igencsak megbecsülik Pittner Olivérnek mind a nagybányai korszakában készült, mind a későbbi, Segesvárt és Nagyszebent megörökítő műveit – mondotta Salat Csaba.
Oniga Erika művészettörténész megtisztelőnek mondotta, hogy a 2009-ben kiadott Pittner-monográfia szerzői, Murádin Jenő és Szücs György nyitottak voltak az együttműködésre. Köszönetet mondott a Nagybányai Művészeti Központ, Megyei Művészeti Múzeumnak, a Sapientia Alapítványnak, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumnak, Maros Megye Tanácsának, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak, a Maros Megyei Múzeumnak, valamint a magángyűjtőknek, amiért az alkotások kikölcsönzésével lehetőé tették a Pittner Olivér életművét bemutató kiállítás létrejöttét. A tárlat július 8-ig látogatható.
