Biró Erika szörcsei református lelkész kezdeményezésére június 3-án délután a Poszkár-tetőn a 2022-ben felavatott Nemzeti Emlékhelyen emlékezett Trianonra közel hetven felső-háromszéki résztvevő, többek között a Kézdiszéki Székely Tanács képviselői, valamint a szobrok alkotói közül a kézdisárfalvi Szabó Ottó és a zabolai Datki Sándor. A rendezvényen az Összefogás a Kárpát-medencéért csoport magyarországi képviselői is részt vettek.
Biró Erika lelkész beszédében kiemelte: a Trianon óta eltelt több mint száz év bebizonyította, hogy az egy nemzethez tartozás lelki kötelékeit a különböző államhatárok között élő magyarokban nem lehet elszakítani. Hangsúlyozta: a Poszkár-tetőn épített Nemzeti Emlékhely is a mindenkori kisközösségek összefogásának az erejét bizonyítja.
Ambrus Ágnes ny. magyartanár Böszörményi Zoltán El nem küldött levél Orbán Ottónak című versével a trianoni békekötés igazságtalanságára emlékeztetett, majd Reményik Sándor Újszövetség című költeményével az összefogás és közös munkálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Verset mondtak a szörcsei, kovásznai és lemhényi kisdiákok is: Bogdán Bence, Péter Boróka és Jakab Kincső. A megemlékezés hangulatát emelték Albu Erika, a Brassói Erdélyi Egyetem Zene Kara hallgatójának igényesen előadott dalai, valamint v. Ballai Imre, az Összefogás a Kárpát-medencéért tömörülés kezdeményezőjének szaxofonos fellépése. A megemlékezés a miatyánk elmondásával és nemzeti imáink eléneklésével zárult.
Vasárnap délelőtt az istentisztelet után Szörcsén a templomkertben tartottak megemlékezést, amelyen beszédet mondott Biró Erika, szavaltak Kökösi Zselyke, Aczél Malvina, Paizs Gellért, Bogdán Bence tanulók, és énekeltek a vallásórás és kátés gyermekek.
Délután öt órától a lemhényi baráti közösség és az Összefogás a Kárpát-medencéért csoport képviselői a nehezen megközelíthető, Felső-Lemhény fölötti 1302 méter magas Gyepár-tetőn a centenárium évében állított trianoni emlékkeresztnél és székely zászlónál emlékeztek és koszorúztak, hozzájuk csatlakoztak néhányan Bereckből és Kézdivásárhelyről is.
Bíró Erika lelkész a 23. zsoltár 5. versével idézte meg a magyar nemzet számára nyújtott isteni segítséget a trianoni tragédia utáni talpra állásban és megmaradásban: „Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam. Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem.” Ezt követően Ambrus Ágnes Magyarország szétdarabolásának gazdasági és társadalmi következményeiről szólt, majd az erdélyi és ezen belül a székely közösség öntudat-őrzésének és anyanyelv-ápolásának a fontosságát hangsúlyozta. A továbbiakban Bíró Erika Wass Albert Üzenet haza című versét adta elő, majd Ballai Imre szaxofonozott.
Vasárnap a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete a céhes városban lévő ’56-os emlékműnél, Vetró András alkotásánál, az Erdélyi Vitézi Rend Kézdiszéki Hadnagysága pedig Ojtozban emlékezett a trianoni békediktátum aláírásának 103. évfordulójára.
