Kuti János
Oda jutottunk, hogy már az Egyesült Államokban is azt kezdték búsulni (A Wall Street Journal elemzése szerint), hogy a gazdaság az Európai Unióban hullámvölgybe került és az európaiak egyre szegényebbek lesznek. (Az igaz, hogy ők is besegítenek ebbe.) És akkor mi, romániaiak mit mondjunk, amikor Európában a szegények között mi vagyunk a legszegényebbek? Végül is tudjuk, hogy a szegénység nem szégyen, csak roppant kellemetlen.
Ha a dolgok a vén (és egyre inkább vénülő) Európában így mennek tovább, a különbség 2035-ig az egy főre eső ipari termelésben Európa és a fiatalos Amerika között (ahol csak az elnök vén) ugyanolyan nagy lesz, mint Japán és Ecuador között. (Ez utóbbi gazdasági sikereiről nemigen hallani.)
Az európaiak bizony egyre öregebbek lesznek, az őslakosok egyre kevesebbet és egyre később szülnek. De mi ilyen szempontból jól állunk, mert Európában a 15 éves kor előtt szülő hölgyek fele nálunk található.
De vissza az európaiak szegényedésére! Az inflációt és a vásárlási erőt számításba véve, 2019-től a fizetések gyakorlatilag Németországban 3, Olaszországban és Spanyolországban 3,6, Görögországban 6 százalékkal estek, míg ugyanebben az időben Amerikában 6 százalékkal nőttek.
Most ezért a franciák kevesebb csigát esznek és kevesebb vörösbort isznak. A spanyolok fukarkodnak az olívaolajjal. A finneket arra biztatják, hogy akkor szaunázzanak, amikor fúj a szél, mert a szélerőművek által termelt villanyáram olcsóbb. Búsulják a németeket, mert a hús- és tejfogyasztás a legalacsonyabb szintre jutott az utóbbi három évtizedben. A németek hetente egy kiló húst fogyasztottak 2022-ben, 8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, mert annak az ára 30 százalékkal nőtt. Románia az utolsó előtti helyen áll ilyen szempontból, ha azok számát nézzük, akik azt nyilatkozták, hogy a szegénység miatt nem engedhetik meg maguknak a húsevést. De ez jó is, mert a hús fogyasztása káros lehet az egészségre, és ha nem eszünk sokat, akkor növekedhet még a várható élettartam is, amivel igen le vagyunk maradva.
A fogyasztási költségek (spórolás miatt) az év elejétől is csökkentek Európában, ami azt az érzést kelti, hogy viszonylagos gazdasági, politikai és katonai hanyatlásba kerültünk, ami az évszázad elején kezdődött. A lakosság elöregedett, és csak közepes volt a gazdasági fejlődés. Sorban jöttek a kegyelemdöfések: a Covid-19, az elnyúló háború, az energia- és élelmiszerár-emelkedések. Amerikában viszont olcsó az energia, amelyet Európába (ugyebár) csakis piaci áron, tehát drágán adhatnak tovább (miután sikeresen felrobbant az Északi Áramlat gázvezeték is).
Az említett újság szerint Brüsszelben, az unió fővárosában nemrég még az is megtörtént, hogy egy este az egészségügyi asszisztensek és a tanárok is sorban álltak félárú (akciós) élelmiszerekért. A garanciaidő lejártához közeli órákban a vásárlók ugyanis olcsóbban vásárolhatnak. Ez jó, mert nem kerülnek szemétbe az eddig tonnaszám oda kerülő élelmiszerek.
Az uniós országokban sokféle támogatást és illetékfizetés-eltörlést kaptak a fogyasztók és a vállalkozások, ami elég szépen hozzájárult az infláció elszabadulásához. Nálunk is vannak ilyen támogatások, mint például Neamț megyében, ahol a tisztviselőknek a szépen ülésért aranyérpótlékot szavaztak meg. Az adók viszont Európában (és úgy veszem észre, nálunk is) szépen növekednek.
Romániában az unió tagállamai között a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya a legnagyobb volt 2022-ben (34,4 százalék). De Bulgária és Spanyolország sem áll fényesen ilyen szempontból. Érdekes módon honfitársaink inkább választják a spanyol szegénységet, mint a románt. És vigasztalásnak vehetjük, hogy Európában 95,3 millió ember (a lakosság 21,6 százaléka) van ugyanilyen szegénységi helyzetben.
Állítólag a statisztikai hivatal kimutatása szerint nálunk a fogyasztói kosár személyenként 277 lej volt tavaly. Bár nem tudom, hogy a statisztikus, aki a számítást készítette, mikor járt vásárolni utoljára, mert 270 lejből a kosár nemigen telik meg.
Borítókép: Pixabay
