„Benne vagy?” – ezzel a kérdést felvető mottóval kezdődött el július 24-én, hétfőn az egyházmegyei ifjúsági tábor, és reméljük, hogy ma délután az „Igen, benne vagyok!” válasszal ér véget, valamint azzal a bizonyossággal, hogy jövőre még többen, még nagyobb lelkesedéssel és odaadással találkozunk ismét ilyen formában a Sepsi Református Egyházmegye fiataljaival, ikéseivel!
Közösségromboló korban élünk. A technikai vívmányok, a kommunikációt segítő kütyük, a különböző szociális platformok nem csak jót, de nagyon sok rosszat is hoztak az emberek életébe. Sokan elvesznek ezekben, miközben érzik, hogy valami nincs rendben, valami hiányzik. A személyiség kifejlődéséhez, a szellem és a lélek növekedéséhez nagy szüksége van minden gyereknek és fiatalnak a hús-vér kapcsolatokra, az igazi, hiteles arckifejezésekre, szomorú tekintetre és őszinte mosolyra, érintésre, nyitott szívvel adott szoros ölelésre. Ezért éreztük nagyon fontosnak, hogy egy olyan több napból álló alkalmat szervezzünk gyülekezeteink fiataljai számára, ahol együtt lehetnek és valóságosan is megismerkedhetnek. Megélni a közösséget egymással és Istennel fiatalosan, jó hangulatban hatalmas áldás, nagy ajándék. Ugyanakkor fontos célunk az is, hogy a frissen konfirmált fiatalok, de a nagyobbak is meglássák: az egyház nem valami távoli, rideg intézmény, hanem egy olyan közösség lehetősége, melyben otthonra és Istenre találhatnak.
Idén a helyszínt Illyefalva biztosította: a református vártemplom falai között nem csak a festői táj és történelmi környezet, a hűvös bástyaszobák és a templom alázatot és áhítatot követelő nagysága nyűgözött le mindannyiunkat, hanem Isten közelsége is. Az Ő közösségében, Szentlelkének erejével sikerült egészen mélyen érinteni a témákat, és a szemerjai, belvárosi, uzoni, illyefalvi és lisznyói fiatalokkal őszinte szívvel végig tudtuk járni József történetét. Kerestük a választ mindannyian a következő kérdésekre: ki vagyok én, milyen álmaim vannak és mivé akarok válni? Ki vagyok én a családomban? Milyen próbákkal szembesülök az életemben, milyen következményei vannak a döntéseimnek? Hogyan segít Isten, miként szabadít meg, és hogyan fordítja még a rosszat is a mi javunkra? Hogyan nyer értelmet Istenben az egész történetünk? Így épültünk és így gazdagodtunk a négy nap alatt sok-sok értékes válasszal és élménnyel.
Köszönettel tartozunk Kovászna Megye Tanácsának, a Sepsi Református Egyházmegyének, valamint a KIDA Központnak az anyagi támogatásért.
Ugyanakkor hálásan köszönjük az egyházmegye azon teológusainak és ikés önkénteseinek a munkáját, akik a szervező csapat lelkészei mellett mindvégig tettre készen álltak és mindenben nagy segítséget jelentettek.
Legfőképpen pedig Istennek adunk hálát azért, hogy áldássá tette mindannyiunk számára ezt a tábort. Az ő áldása kísérjen tovább minden fiatalt, aki keresi Őt és önmagát!
Marosi Tünde