Azaz racionálisan felmérve a kialakult helyzetet, de szívünk által vezérelve kell cselekednünk, hogy egyáltalán túléljük e kóros kort. Okos, értelmes, mondhatni tudós emberek szavait hallgattam, olvastam. Ki-ki gyakorolt tudományának megfelelően közérthetően, kristálytiszta gondolatokat megfogalmazva mondta el mondanivalóját, egyben megoldási lehetőségeket, túlélési stratégiákat, gyakorlati megvalósítási lehetőségeket is felvonultatva.

A drámai éghajlatváltozás, a kifulladó energiaforrások, a globalizáció kíméletlen, szennyes terrorja, a migráció — korunk népvándorlása — által kiváltott teljesen megváltozó európai demográfiai és vallási térkép, a magyar politikatörténet súlyos, évszázadokra visszanyúló gerinctelensége (tisztelet a ritka kivételeknek), a mára gátlástalanul uralomra törő erkölcstelenség, hitetlenség, az arrogáns, olykor már-már minősíthetetlen neoliberalizmus fellengzős, minden nemzeti értéken átgázoló nyegle nemtörődömsége, politikai felkentjeink némelyikének arcpirító zsebre dolgozása, mind-mind mai létünket és gyerekeink jövőjét egyaránt veszélyeztetik.

Bogár László szerint a magyarságot egy drámai változás tudja már csak felébreszteni. Egy katarktikus történés, mely reménye szerint hamarosan be fog következni, és nem lesz akkora, hogy maga alá temessen mindenkit. Szerinte — s csak egyetérteni tudok vele — teljes lelki, erkölcsi és szellemi megújulásra van szükség. Erről beszélt Tempfli József és Tőkés László, Sólyom László, Erdő Péter és Makovecz Imre is a maga vehemens módján.

Nem szabad hagynunk a földet, a vizet, a levegőt. Az még — valamennyire — a miénk. Nem hihetjük azt a médiamaszlagot, mely szerint multik nélkül megáll az élet, hogy drasztikus adónövelés vagy csökkentés az egyedül üdvözítő. Szépek, emberiek, gyakorlatiasak az Echo Tévé tulajdonosának, Széles Gábornak a vidék felemelkedéséről, a gazdaság talpra állításáról mondott gondolatai. Hetesi Zsolt asztrofizikus emberiség- és nemzetmentő gondolatai, érvei is kiutat mutatnak. Ám bárkiről is legyen szó, végül mindenkinek nagyjából ugyanoda mutatnak a szavai: először nekünk kell lelkileg megújulnunk, majd egymást segítve, egymással szolidárisan, kisközösségként kifejteni akaratunkat és megmutatni tetterőnket. Majd e közösségek összefogásával alulról felfelé haladva találkozni azokkal, akik ezzel egyidejűleg teszik meg a maguk szférájában ugyanezt.

Csak a kisemberek, a felelős gazdasági és politikai vezetők együttes és közel azonos időben történő ,,purifikációja", majd egymásra figyelő, egymásra kölcsönösen számító, támaszkodó tettrekészsége hozhatja el, érlelheti meg még életünkben a gyökeres változás gyümölcseit. S csak így lehet sikeres 2009, az eszes szív éve.