A fél kormány felvonult az unió fővárosába, hogy jobb belátásra bírja az ottani döntéshozókat, de a tárgyalásokról eddig kiszivárgott hírek szerint rosszul áll a szénájuk: nincs már hitelük, érveik gyengék, vállalásaik haloványak. Úgy tűnik, a brüsszeli bürokraták kőszívét nem rendíti meg, hogy az általuk követelt intézkedések túlzott terheket jelenthetnek, és így nyomorba dönthetik Románia polgárait, sem a szélsőjobboldal előretörésével való riogatás. Rendet, pénzügyi fegyelmet akarnak bármi áron.

Hétfőn, az utazás előtt még igen bizakodóan nyilatkoztak a miniszterek, Marcel Boloș pénzügyér arról értekezett, hogy 5,5 százalékos költségvetési deficitet kíván elfogadtatni a korábban vállalt 4,4 százalékos helyett, mert ugye, a háború, a menekültek sok többletköltséget jelentettek Romániának. Szerda estére sötétedett a kép, egy Libertateában megjelent cikk, bennfentes információkra hivatkozva, részletesen taglalja, miként mosták fel a földet az unió fővárosában Románia képviselőivel.

Kéz a kézben vonult tárgyalni Adrian Câciu (volt pénzügyminiszter, az idei hiányos költségvetés megalkotója, aki jelenleg az EU-s ügyekért felelős tárcavezető) és Marcel Boloș, vitték a két kormányhatározat-tervezetet – költségcsökkentőt és bevételnövelőt –, melyekről itthon kiszivárogtatott hírek alapján egy hónapja folyik a vita, de pontos tartalmukat megalkotóikon kívül senki nem ismeri. Annyit tudunk ezekről, hogy adókat növelnek, többletterhet rónak ki a becsületes dolgozókra, az állami szektor átszervezésével összekutyulják a jelenleg működő rendszert és veszélybe sodorják például a kulturális intézményeket, de alig csorbítanak a kiváltságosok kedvezményein (maradnak a speciális nyugdíjak, az agyament és sokszor indokolatlan pótlékok sokasága), csak be nem töltött állami munkahelyeket számolnak fel.

Elegendő csapás lenne mindez nekünk, Románia polgárainak, de csekély a hozadéka, Brüsszel még többet követel: egységes 19 százalékos áfát, progresszív adórendszert, a kis- és közepes vállalkozások számának csökkentését, mert szerintük ezek „adóparadicsomnak” számítanak, a mikrovállalatok többletadózását. Tehát, mivel nem sikerült időben kidolgozni az uniónak megígért egységes bértörvényt, a nyugdíjrendszer reformját, az állam ésszerűbb, takarékosabb működtetését, az EB szakértői is a polgárokon és a magánvállalkozásokon vernék el a port, még jobban, mint a kormány. És hab a tortán, kérték a lakossági energiaárak támogatásának eltörlését is. Bizonyára a nyugat-európai fizetéseket veszik alapul, amikor úgy értékelik, ki lehet fizetni a 300–400 eurós fűtésszámlákat, s nem veszik figyelembe, hogy a minimálbér Romániában nem éri el a nettó 500 eurót, márpedig a romániai alkalmazottak harmada csak ennyit keres, az átlagnyugdíj pedig 400 euró.

Pénteken érkezik Brüsszelbe Marcel Ciolacu miniszterelnök is, aki az EB elnökével, Ursula von der Leyennel véglegesíti a megállapodást. Addig a szaktárcák minisztereinek kellene az uniós biztosokkal kidolgozni a részleteket, a jelen állás szerint erre nincs sok esély. Brüsszel nem akar engedni – némileg érthető, hisz a maguk vállalta ígéreteiket sem teljesítik a román vezetők –, a kormány meg, ha végrehajtja elvárásaikat, nyomorba dönti az országot. Ha nem, akkor eurómilliárdokat veszítünk. Kérdés: ki lehet ebből elfogadható módon kerülni?

Borítókép: Facebook / Marcel Boloș