A vállalat közlése szerint ágakkal, kórókkal, fűnyesedékkel telített kukák maradtak kiürítetlenül több településen, ami a lakosok felháborodásához vezetett. A szolgáltató ugyanakkor jelezte: a továbbiakban is drasztikusan járnak el azokkal szemben, akik nagy mennyiségű lebomló hulladéktól szabadulnak meg úgy, hogy a háztartási közé helyezik el, és várják, hogy a vállalat elvigye azt. A cég közleményben emlékeztet, hogy a vonatkozó 2020/181-es törvény értelmében a háztartási hulladékba nem kerülhet lebomló. Tisztában vannak ugyanakkor azzal is, hogy egy vidéki tömbházban nehéz ezt elkerülni, így viszonylag rugalmasan kezelik a kérdést, azaz egy banánhéj vagy egy hervadt virágcsokor miatt nem teszik meg, hogy nem szállítják el a kuka tartalmát – egy egész kertnyi fűnyesedék azonban egészen más kérdés.

A céljuk az, hogy a háztartási hulladékból kikerüljenek az ágak, levelek, kórók, a levágott fű és hasonlók. Máthé László igazgató szerint sajnos folyamatosan nő a háztartási hulladék mennyisége, idén havi száz tonnával több, mint tavaly, és ennek egyik oka, hogy a zöldhulladék is belekerül, ami vizes is és ezáltal többet nyom. A növekvő mennyiség azért komoly gond, mivel a háztartási, azaz nem újrahasznosítható, nem lebomló hulladék minden tonnája után fizetendő úgynevezett körkörös gazdasági illeték jövőre a kétszeresére nő (jelenleg 80 lej), ami azt jelenti, ha nem sikerül csökkenteni a lécfalvi telepre kerülő mennyiséget, akkor a szolgáltató kénytelen lesz ötvenszázalékos díjemelést alkalmazni. Ezt viszont nem szeretnék, illetve azt sem tartják tisztességesnek, hogy azért, mert valaki nem hajlandó komposztálni vagy feldolgozni a zöld, kerti hulladékot azért másnak is pluszba kelljen fizetni.

„Nem rosszindulatból hagyjuk a kapu előtt, hanem azért, mert a törvény is tiltja, másrészt túl nagy árat kell fizetni azért, hogy ne az illető kertjében, hanem a lécfalvi hulladéklerakóban bomoljon le” – idézi a közlemény az igazgatót. A szolgáltató továbbá közli azt is – a közösségi médiában felvetettekre is reagálva –, hogy némileg sarkítva az a vélemény sem áll messze a valóságtól, miszerint „mindjárt semmit sem lehet a háztartási szemétbe rakni”, ugyanis a jogszabályok értelmében a szennyezett műanyagok, használt személyi tisztasági termékeket, textilek, polisztirén csomagolóanyag, élelmiszerek csomagolóanyagai, kozmetikumok csomagolása kerülhet ide, és a cél, hogy minél kevesebb hulladék jusson a lerakóba.

Megértik a felháborodást, de ez a járható út

Lapunk megkeresésére Máthé László elmondta, érthető, hogy vidéken azok, akiknek a kukáik kiürítetlenül a kapu előtt maradtak, felháborodtak, de azt is el kell fogadni, hogy jogszabályokról van szó, melyeket be kell tartani. Természetes, hogy az ügyfelek nehezményezik, ha nekik nem tetsző törvény lép életbe, netán áremeléssel szembesülnek, de ez a szolgáltató esetében is így van, ők sem örülnek, ha újabb kedvezőtlen szabályozást kell gyakorlatba ültetni. Tudni kell ugyanakkor, hogy a Tega csak egy köztes szereplő a hulladékgazdálkodási rendszerben, csak a begyűjtési részért felel, a hulladékkezelésre vonatkozó más előírásoknak a vállalat is alá kell vesse magát, és ezek a szabályok egyben költségeket is jelentenek, amelyek jelentősen megugorhatnak, amennyiben a rendszer valamiért nem megfelelően működik. Az igazgató rámutatott, hogy a lebomló hulladékra vonatkozó szabályzás (hogy a háztartásiban nincs mit keresnie) már hosszabb ideje létezik, alkalmazni is kellett, ám 2024-től szigorúan be kell tartani, ezért léptek most, hogy javítsanak a falvakon tapasztalt helyzeten, és ezzel megelőzzék, hogy komoly díjemeléshez kelljen folyamodni.

Az már most biztos, hogy a költségeik így is növekedni fognak: már tudni, hogy az úgynevezett körkörös gazdasági illeték a mostani lerakott hulladék tonnája utáni 80 lejről kétszeresére nő, a minimálbért is megemelik, a lécfalvi telepen a lerakási illeték is több lesz, az üzemanyagnál pedig kiszámíthatatlan, hogyan alakulnak az árak. Ez pedig a díj mértékén előbb vagy utóbb meglátszik majd, azaz növekedni fog, de nem mindegy, hogy egy esetleges emelés mekkora lesz, és az dobja meg jelentősen az árakat, hogy a lécfalvi telepre kerülő lebomló hulladék miatt a Tegának is jóval többet kell majd fizetnie, és ez visszagyűrűzik a lakossági díjba. Máthé László emlékeztetett, hogy amikor 2011-ben elkezdődött a szelektív gyűjtés, akkor is volt egy ilyen hullám, de idővel rögzültek az új szokások, alkalmazkodtak és most jól működik. Bíznak abban, hogy most is ez történik, és sikerül csökkenteni a lebomló hulladék mennyiségét, és nem kerül a lerakóba olyasmi, ami egyébként a kertben elrohadna, lebomlana. Remélik ugyanakkor, hogy a következmény nem az lesz, hogy a patakok partja, az erdők, mezők telnek majd meg lebomló hulladékkal.

Tudatossággal lehetséges

Lapunk megkeresésére Fodor Imre, Illyefalva polgármestere elmondta, hogy községében is több helyen előfordult, hogy a zöld hulladék miatt a kapu előtt maradt a vegyes szemét. Így többen is a közösségi médiában adtak hangot elégedetlenségüknek. Érthető és elfogadható az, hogy egyesek felháborítónak vélték, hogy miközben naprakészen fizetik a szemétszállítási díjat, egy napon mégsem viszi el a hulladékot a szolgáltató. Lényeges ugyanakkor, hogy a helyzetért nem feltétlenül a szolgáltatót kellene megkövezni, tény ugyanis, hogy a lerakási díjak és más kötődő illetékek jelentősen megnőttek, illetve meg kell érteni, hogy egy országos rendelkezésről van szó, amelyet be kell tartani. A polgármester szerint a tudatosság a kulcs, ha odafigyelnek az emberek, akkor lehet megoldást találni, hogy az udvaron, a kertben helyezzék el a lebomló, kerti hulladékot, és komposztálással vagy más módszerrel feldolgozzák azt. Az elöljáró továbbá emlékeztetett, hogy a bírálóknak arra is kellene gondolniuk, milyen következményei lehetnek, ha nem alkalmazkodnak – a díjemelések –, és azt sem ártana elfelejteni, hogy a hulladékgazdálkodás egyike a megye legjobban működő szolgáltatásainak, és ennek az az ára, hogy bizonyos, kellemetlennek is tűnő szabályokhoz alkalmazkodni kell.

Demeter Ferenc, Mikóújfalu polgármestere, aki már a múlt héten magyarázattal szolgált a helyzetre a közösségi médiában, tételesen felsorolva az okokat és a lehetséges következményeket lapunknak elmondta, hogy noha többeket kellemetlenül érintett, de az emberek megértették, mi történik és nyitottak arra, hogy az önkormányzattal közösen találjanak megoldást. Az elöljáró fel is ajánlotta, hogy a jövő évben a hivatal minden igénylőt ellát komposztálóedénnyel. Emellett sokan jelezték, élnek a lehetőséggel, hogy a Tegától vásárolt zsákokba helyezzék el a lebomló hulladékot és azt a szolgáltató így vigye el. A polgármester szerint az emberek értékelték, hogy a szolgáltató embere előzőleg végigjárta a portákat, és ahol eltávolították a lebomlót a háztartási hulladék közül ott gond nélkül elszállították. Ez azok esetében nem működött, akik a korai órákban elmentek otthonról. Demeter Ferenc szerint alaposabb tájékoztatásra lenne szükség ezen a téren, mivel sokan még mindig nem értik a rendszer egyes elemeit, a díjak, illetékek növekedését, illetve miért összetettebbek, bonyolultabbak a szabályok, más megyékben miért olcsóbb a szolgáltatás, miért nem kell külön gyűjteni és így tovább.