A Művelődés közművelődési havilap kedd este mutatta be Baróton a művelődési ház kistermében Erdővidéknek szentelt mellékletét. Az eseményen jelen levő szerzők írásaik hátteréről, kutatásaikról, a közben felmerülő buktatókról és örömeikről, az elért eredményeikről számoltak be a nagyszámú érdeklődőnek. Miközben beszéltek, válaszoltak a feltett kérdésekre vagy párbeszédet folytattak a közönséggel, felderengett az is, mennyi értéket teremtett a kistérség az elmúlt évszázadokban.
A Művelődés főszerkesztője, a baróti származású Benkő Levente előszóként elmondta: a Művelődés pályázati támogatásból évente négy mellékletet is kiad, közülük háromban egy-egy tájegységet mutatnak be. Talán két éve merült fel először, hogy Erdővidék sem maradhat ki a sorból. Az év elején közel harminc levelet küldött el olyanoknak, akiről tudta, tudományos igényességgel végez valamilyen téren kutatást, közülük végül tizennégyen küldtek írást. A leadott munkák olyan minőségűek voltak, hogy nemhogy kihagyni nem lehetett közülük egyet sem, de méretét nagyon csökkenteni sem, ezért – a pályáztató engedélyével – összevont számot adtak ki.
Az elkövetkezendő bő órában a jelen levő szerzők – Csiszér Levente, Hoffmann Edit, Lakatos Csilla, Préda Barna, Sütő István és Boér Hunor – jó humorral megáldottan meséltek kutatásaikról. Szóltak többek közt borvízről, nagyon hideg időjárásról, székely kapuról, baróti kórházról, falumúzeumról, „evegcsűrről”, Károly királyról, festett bútorról, falusi „státusszimbólumokról,” és Orbán Balázsról.
Benkő Levente „belengette”, szerkesztés alatt áll és a tervek szerint karácsonyra megjelenik Hoffmann Editnek a baróti kórház történetét feldolgozó könyve, valamint ígérte, azoktól is „behajtja” a kért írásokat, akik most nem küldték el: a különszámnak folytatása kell legyen, mert – nem kétséges –, van miről írni, van amit Erdővidék megmutasson.
