Az ukrajnai és az izraeli háborús helyzet, valamint Románia schengeni térséghez csatlakozásának kérdése is szerepelt Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő megbeszélésének témái között tegnap Budapesten. A két államfő a nemzeti kisebbségek, így az erdélyi magyarság helyzetéről, illetve a két ország közötti kapcsolatok elmélyítéséről is tárgyalt. A tanácskozáson gazdasági, energetikai és közlekedési kérdések is terítékre kerültek. Klaus Iohannis első alkalommal tett hivatalos látogatást a magyar fővárosban, ahol román államfő legutóbb tizennégy éve járt.
A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mindkettőjük számára fontos a nemzeti kisebbségek helyzete, a magyaroknak pedig különösen fontos az erdélyi magyarság sorsa, ezért kiemelten beszéltek erről. Novák Katalin továbbá elmondta, hogy szóba került Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kérdése is. Történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon.
Pragmatikus államközi viszony
Novák Katalin szerint az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között. A román elnökkel egyetértettek abban is, hogy a magyar kisebbség támogatása hozzájárul Románia fejlődéséhez, ezért kölcsönös érdek a feszültségek csökkentése azok szítása helyett. Klaus Iohannis szerint Románia és Magyarország között nyitott, átlátható, pragmatikus együttműködésre van szükség, amely a kölcsönös bizalmon alapul. A politikus fontosnak nevezte, hogy „pozitív dinamikája” legyen a két ország kapcsolatának, és tartalommal töltsék meg a stratégiai partnerséget. Klaus Iohannis szerint az egyoldalú és ellentmondásos lépéseket mindkét részről el kell kerülni. Az együttműködésre kell koncentrálni, nem pedig arra, ami elválasztja a magyarokat és a románokat.
Iohannis is elmondta, hogy a találkozón beszéltek a nemzeti kisebbségek jogairól, és egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók hozzájárulnak a hidak építéséhez az anyaország és az állampolgárság szerinti ország között.
Közös álláspontok
Novák Katalin arra is kitért, hogy a két ország álláspontja egyértelmű az ukrajnai háborúval kapcsolatban: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, igyekeznek Ukrajnát segíteni a védekezésben, Magyarország pedig minden humanitárius segítséget megad az Ukrajnából menekülőknek. Ukrajna területén mindkét országnak jelentős számú nemzeti kisebbsége él. Ezért számítanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együttműködésére a kisebbségekkel szembeni jogsértések, jogsérelmek orvoslásában, és abban, hogy mindent megtegyenek a kisebbségi jogok érvényesüléséért.
Az orosz agresszióval összefüggésben a román államfő rögzítette: Románia mindaddig folytatja Ukrajna támogatását, amíg arra szükség van, ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott előző napi bukaresti találkozójukon is megerősítették.
Az izraeli háborúval kapcsolatban Novák Katalin kifejtette, hogy ebben a tragikus helyzetben Magyarország együttérzéséről és támogatásáról biztosította Izrael államot. Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország elítéli a terrorista támadást Izrael állam ellen, és igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus. Kérdésre válaszolva Klaus Iohannis közölte: első pillanattól elítéli az Izrael elleni nagyszabású terrortámadást. Izraelnek teljes joga van megvédeni magát, Románia Izrael mellett áll, és kész segíteni, ha ezt kérik. A politikus megjegyezte továbbá, hogy az Izrael elleni támadás egyértelműen Oroszországot támogatja az orosz–ukrán konfliktusban.
Egyértelmű igen a schengeni csatlakozásra
Románia helye a schengeni térségen belül van – nyomatékosította a köztársasági elnök, igazságtalan, hogy még nem csatlakozhatott, ezért Magyarország továbbra is határozott támogatásáról biztosítja Romániát. Nincs szükség schengeni határra Románia és Magyarország között. Magyarország európai uniós elnökségével kapcsolatban rámutatott, hogy szeretnének a nyugat-balkáni országok csatlakozásában eredményeket elérni.
Az Európai Unió bővítésével kapcsolatban Klaus Iohannis szerint erősebb, ellenállóbb Európai Unióra van szükség, amely képes közös megoldásokkal válaszolni az összetett nemzetközi helyzet kihívásaira. Románia schengeni csatlakozása szavai szerint „egyértelmű nyeremény” lenne az uniónak, mivel biztonságosabbá és erősebbé tenné. Magyarország korrekt és határozott partner ebben a kérdésben, hiszen a kezdetektől támogatja Románia schengeni tagságát.
Jó gazdasági kapcsolatok
A gazdasági kapcsolatokat Novák Katalin virágzónak nevezte a két ország között. A Magyarországra irányuló romániai behozatal másfélszeresére, a határátlépőhelyek száma tizennégyre emelkedett, ugyanakkor a gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van. Az energetikáról szólva kiemelte: Magyarország dolgozik azon, hogy diverzifikálja a hozzáférését az energiaforrásokhoz. Ebben kiemelten számít Romániára. Klaus Iohannis megjegyezte, hogy a gazdasági együttműködésnek a közös érdekeltségű, etnikai diszkriminációtól mentes, nem csak Románia bizonyos részeire korlátozódó projektekre kell épülnie, amelyek finanszírozása összhangban van a román és az európai jogszabályokkal.
