A körülöttünk lévő világ szétcsúszásából fakadó kihívásokra a magyar együttműködés erősödésével tudjuk megadni a választ – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten. Ugyanakkor kiállt a Kárpát-medencei etnikai alapú politizálás fenntartása és a migráció elutasítása mellett, valamint kilátásba helyezte a magyar idegenrendészeti szabályok szigorítását is.
Jelezte: nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállalni, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség. Leszögezte: 2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai.
A kormányfő a Kárpát-medencei magyarság helyzetét értékelve arról is beszélt: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés, van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett. Leszögezte: a magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében, az pedig, hogy legyen etnikai alap, közös felelősségünk. Hozzátette, át kell gondolni, hogy a magyar kormány hogyan tud értelmesen segíteni a Felvidéken élő magyaroknak.
Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének jókívánságait fejezte ki, hangsúlyozva, hogy 2024 nehéz év lesz, mert négy választás is lesz Romániában. Kijelentette: a nemzetközi jog és az államközi kapcsolatok szigorú szabályait tiszteletben tartva Magyarország mindenben segít, amiben tud, az ott élő magyaroknak.
Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a felhők rövid távon eloszoljanak. Ebben a pillanatban szinte semmi nincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára, mert olyan útvonalon haladnak, ami a semmibe vezet, és ehhez „nem akarunk segédkezet nyújtani” – jelentette ki. Aláhúzta: az Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikán ezért nem áll szándékukban változtatni, de – fogalmazott – „a legrosszabb érzésekkel tesszük mindezt”. Humanitárius segítséget tudunk nyújtani, de semmilyen lépést nem teszünk, ami közelebb vinne bennünket a háborúhoz – erősítette meg.
Szerinte nyilvánvaló, hogy a nyugati világ Ukrajnával kapcsolatos stratégiája megbukott.
Jelezte: a legutóbbi uniós csúcson azt javasolta, dolgozzanak ki egy olyan B-tervet, amely jobb az ukránoknak, az ott élő magyaroknak és az egész európai biztonság szempontjából is előnyösebb, mint a mostani reménytelen küzdelem folytatása.
Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat „vegzálja”.
Orbán Viktor a Vajdaságról szólva méltatta a nemrégiben elhunyt Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnökének érdemeit, és sok sikert kívánt fiának, Pásztor Bálintnak, megjegyezve: sok idő a bizonyításra nincs, decemberben választások lesznek. Jelezte, számíthatnak a magyar kormányra és szívesen segítenek a kampányban is. Ilyen segítséget a szerb kormánynak is megadnak – jelezte, hozzátéve: a mostani kabinettel sikerült kialakítani egy stratégiai együttműködést, ez a múlt fényében és a jövő reményében különösen értékesnek bizonyulhat.
