Sólyom Zoltán torjai történelem szakos tanár 2010 óta évente egy-két alkalommal tart numizmatikai kiállítást, mivel – elmondása szerint – nagy munka elrendezni a termeket és kipakolni, majd összeszedni a gyűjteményt, könnyen megrongálódhat egy-egy érme vagy bankjegy. Szombaton a helybeli karatnai iskola három osztálytermében állította ismét közszemlére gyűjteménye egy részét, kiállítását mintegy négyszázan tekintették meg.
Az eltelt tizenhárom esztendőben többek között a torjai falunapokon a Kicsi Antal-iskolában, Kézdivásárhelyen a Vigadóban a Tavaszi Zöld Napokon, a torjai református Székely Házban, a karatnai iskolában, Kézdivásárhelyen a Petőfi Sándor-iskolában állította ki gyűjteményét. Legutóbbi kiállítása ez év januárjában volt, ezt a tárlatot mintegy háromszázötven érdeklődő tekintette meg.
Sólyom Zoltán szenvedélyes gyűjtő, amióta tanít, azaz tizennyolc éve gyűjti a régi érméket és bankjegyeket. Az induláskor gyűjteménye elfért a markában, most pedig három terem is kevésnek bizonyul. A régi érmék és bankjegyek gyűjtésének ötlete onnan jött, hogy óráin kézzelfoghatóbbá tegye az eseményeket, felkeltse tanulói érdeklődését a történelem iránt, ugyanis az érmék és bankjegyek ontják magukból az információkat. A numizmatika a történelem segédtudománya, az érmék, bankjegyek értékes írott történeti források. Sok mindent meg lehet róluk állapítani – vélekedik a gyűjtő, akinek gyűjteményében a világ minden országából találhatóak érmék és bankjegyek. Teljes vagy közel teljes gyűjteménye magyar és román érmékből-bankjegyekből állt össze. Természetesen van, ami jobban érdekeli, és azokat az érméket, bankjegyeket keresi elsősorban, de mindent gyűjt, ami az útjába kerül. A gyűjtésben nagy segítségére voltak barátai, ismerősei és diákjai.
Számára azok az érmék a legfontosabbak, legértékesebbek, melyek fontos történelmi személyeket, eseményeket jelenítenek meg. „Főleg a magyar történelemre vonatkozó érmék érdekelnek a leginkább, melyek a magyar értékeket jelenítik meg, ezek múltunk-örökségünk egy-egy darabját képviselik, és arra emlékeztetnek, hogy mi is ismerjük fel ezeket az értékeket, őrizzük meg, gyarapítsuk és adjuk tovább a következő nemzedéknek” – vallja Sólyom Zoltán.
A sokoldalú gyűjtő
Sólyom Zoltán 1983. június 4-én született Kolozsvárott. Általános iskolai tanulmányait Torján, a középiskolát a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceum informatikaosztályában végezte, ahol 2001-ben érettségizett. 2005-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem–filozófia karának történelem szakán szerzett tanári oklevelet. Egy évre rá ugyanott mesteri diplomát szerzett történelemből az erdélyi magyar kultúra és társadalom szakon. 2006 óta az Aporok szülőfalujában, Torján él közgazdász feleségével, Boglárkával, hatodikos Tünde és másodikos Viktória lányával. 2008-ban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem politikatudomány és közigazgatás karán politológia szakon második egyetemi diplomáját is megszerezte. A torjai Kicsi Antal- és a karatnai iskola, valamint a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium címzetes történelemtanára. Első tanulmánya a Bodó Barna által szerkesztett Romániai Magyar Évkönyv 2006-os kiadásában jelent meg A kollektivizálás és utóélete Háromszéken címmel. 2010-től tagja és pénztárosa a kézdivásárhelyi Columba Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesületnek. Hobbija a nyúltenyésztés, a sakkozás, a számítógépes programozás, ugyanakkor könyveket és kitüntetéseket is gyűjt. Pomológiai gyűjteménye is párját ritkítja vidékünkön száz különböző fajta almával és körtével. A nagy testű Brahma tyúkokból is tenyészt tizenkét színváltozatban. Tudomásunk szerint Felső-Háromszéken ő rendelkezik a legnagyobb, szakszerűen tárolt numizmatikai gyűjteménnyel.
