A Gábor Áron, Aurel Vlaicu, Tímár, Petőfi Sándor, Erzsébet, Iustinian Teculescu, Lakosok, Dsida Jenő, Kórház, Andrei Șaguna és Mész utca felújításának története 2016-ban kezdődött, amikor a Regionális Operatív Program (POR) keretében finanszírozási lehetőség nyílt országos érdekeltségű gyógyfürdőhelységek infrastruktúrájának rehabilitációjára. Ekkor a kovásznai tanács jóváhagyta az erre vonatkozó tervezési folyamatot, és júniusban be is nyújtották a finanszírozási kérést a gyulafehérvári Központi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél. De amint a polgármester tájékoztatott, szeptemberben hideg zuhanyként jött az elutasító értesítés, melyben közlik: a dokumentációban nem igazolták az utcák közvilágításának tulajdonjogát. „Tudomásul vettem, hogy ilyen szempontból pályázatunk nem támogatható, de azt mondtam, hogy nem adjuk fel. Frissítettük a dokumentációt a helyi tanács által jóváhagyott műszaki-gazdasági mutatókkal, amelyből kihagytuk a közvilágításra vonatkozó részt, majd novemberben benyújtottuk a második kérelmet” – ismertette a városvezető.
 

Mint a nyuszis viccben…

A gyulafehérvári ügynökség a második kérésre is talált kifogást, mint a jól ismert nyuszis viccben: ezúttal az ivóvíz-, szennyvíz- és esővíz-elvezető rendszer tulajdonjogát igazoló irat volt a „sapka”. Mindeközben – amint a polgármester erre rámutatott – a vonatkozó törvények szerint minden közmű a közigazgatási területi egységek (UAT) tulajdonát képezi és a helyi hatóságok igazgatása alá tartozik. Egyúttal – egyet facsarva a tréfán – azt is kifogásolták, hogy a tervekből az önkormányzat kihagyta a közvilágítási infrastruktúra felújítását.

Fellebbezés egyre-másra

Amikor a pályázatot másodszorra is elutasították, az önkormányzat fellebbezett. 2017 márciusában az ügynökség indokoltnak találta és elfogadta a fellebbezést, de az áprilisban kiküldött „szakértő” látogatása azonban megbotránkoztatóra sikeredett. A szakértőnek az lett volna a feladata, hogy ellenőrizze, a helyszíni tények megfelelnek-e a pályázati dokumentációban leírtakkal. „Az úgynevezett szakértő ellenséges hozzáállást tanúsított, még jóformán be se lépett az irodámba, és már előre kijelentette, hogy a kérelem nem érdemel támogatást. Mondta ezt anélkül, hogy terepszemlét tartott volna. Tehát egyértelmű volt, hogy az illető előítéletekkel érkezett, hiszen érvként éppen azokat a problémákat hozta fel újra, amelyeket korábban tisztáztunk az óvásunk alkalmával” – számolt be a polgármester, és hozzátette: a magatartása miatt írásban tiltakoztak szakértői ténykedése ellen. A fejlesztési ügynökség végül 2017 júniusában elfogadta a fürdőváros pályázatát, és az ország többi fürdőhelységei közül Kovászna városával elsőként alá is írta a szerződést.

A kovásznai utcafelújítás vaskos iratcsomói a városházán

A kálvária folytatódik

A bürokratikus eljárások a közbeszerzéssel folytatódtak. A polgármesteri hivatal közbeszerzésen meghirdette a műszaki terv elkészítését, a licitet egy jászvásári cég nyerte meg és el is készítette a műszaki terveket. Ezt követően a közbeszerzések online platformján – a SEAP-on – kiírták a licitet a munkálatok kivitelezőjének kiválasztására is. Ezt a rendszer nyolcszor visszadobta felülvizsgálatra, mindig más formai hiányosságokra hivatkozva. A folyamat csaknem egy évig tartott, míg végre 2019 szeptemberében nyertesnek nyilvánították a Vâlcea megyei Cazicom építőipari vállalatot. A munkálatok megkezdésére 2020 november 10-én adták ki a parancsot.
 

Újabb kifogások

Amikor mindenki azt gondolta, hogy minden akadály félregördült, jöttek az újabb problémák. A nyertes kivitelező cég két alvállalkozóval megkezdte a munkát, majd benyújtotta az első két számlát. Ennek kifizetését a fejlesztési minisztérium elutasította azzal az indokkal, hogy a közbeszerzési eljárás lebonyolítása alkalmával mulasztás történt – pedig a közbeszerzési eljárást az ANAP (a közbeszerzéseket felügyelő állami ügynökség) által megbízott szakértő felügyelte.

Így 2022 februárjában a központi kormányzati hatóságok bejelentették: úgy döntöttek, hogy a „közbeszerzési jogszabályoktól való eltérések” miatt a számlák értékének elszámolásakor 25 százalékos korrekciót, azaz csökkentést alkalmaznak. A megvonás konkrét oka az volt, hogy a két alvállalkozó cég egyikénél a közbeszerzéshez szükséges iratcsomóból hiányzott a cégvezető erkölcsi bizonyítványa (cazier judiciar). „Nyilvánvaló, ez egy adminisztrációs tévedés volt, amit két napon belül pótoltunk. Ennek tulajdonképpen nem volt semmilyen jelentősége, mivelhogy nem generált anyagi-pénzügyi következményeket, ilyen esetekben pedig nem büntethető az önkormányzat” – mondta Gyerő József.

A Tímár utca

A Legfelsőbb Bíróság a város javára döntött

A megvont támogatás több mint egymillió euróra rúgott, ennek kifizetését nem vállalhatta a város, így első körben adminisztratív úton fellebbeztek a bukaresti Nemzeti Fellebbezési Tanácsnál (CNSC). Ez elfogadta az óvást és megsemmisítette a büntetést. Utólag viszont ahelyett hogy a fejlesztési minisztérium kifizette volna a számlákból levont összeget, egy újabb értesítést küldött, amelyben ugyanazok a kifogások és indoklások szerepeltek, mint a fellebbezési tanács által érvénytelenített korábbi értesítésben. Újból óvást terjesztettek fel, ám ugyanaz a bizottság, amely korábban megsemmisítette a minisztérium büntetését, ezúttal elutasította a kovásznai önkormányzat keresetét. „Azt gondolhatnánk, hogy ilyen csak a viccekben van” – jegyezte meg Gyerő József, aki mielőtt megválasztották Kovászna polgármesterévé, a Kovászna Megyei Ügyvédi Kamara tagjaként gyakorló ügyvéd volt. A bizottság elutasító döntését az önkormányzat megtámadta a bukaresti Táblabíróságon, mely határozatával elfogadta a város keresetét, és törölte a büntetést. De a harcnak még nincs vége, mert a finanszírozó minisztérium, akinek az lenne a küldetése, hogy az uniós pénzek lehívását segítse, megfellebbezte a Táblabíróság határozatát, így végül az ügy a Legfelsőbb Semmítő- és Igazságügyi Bíróság elé került. Itt pedig 2023. október 26-án végleges és megfellebbezhetetlen ítélet született Kovászna város javára. (A pereskedés nem került pénzébe a városnak, hiszen a perek szakmai hátterét a polgármester biztosította és ő fogalmazta meg az indoklásokat is.)

Hivatali visszaélés?

„Szeretném elmondani, hogy amióta a pert véglegesen és végrehajtandó módon megnyertük, minden minisztériumi kifizetési bizonylaton továbbra is szerepel a 25 százalékos korrekció. És itt azt hiszem, máris belépünk a büntetőjog területére, a hivatali visszaélések körébe, amelyet néhány olyan tisztviselő követ el, aki megengedi magának, hogy egy, már két hónapja megsemmisített büntetőintézkedést a város kárára továbbra is alkalmazzon” – mutatott rá Kovászna polgármestere, aki hozzátette, hogy ennek ellenére a város, illetve más beruházások költségvetését átcsoportosítva sikerül majd kifizetni a számlákat, beleértve ama 25 százalékos részt is, amit a minisztériumnak kellett volna térítenie.

A Villa-sor

Pontot tettek a végére

Különösebb szalagvágás nélkül mintegy hónappal ezelőtt megtörtént a munkálatok átadása is. A „11 utcás projektnek” tehát határidőn belül pontot tettek a végére. Ez azt jelenti, hogy a fürdővárosban összesen 6538 méter utat aszfaltoztak le, 2330 méter ivóvíz- és 1949 méter szennyvízvezetéket fektettek le, 9391 négyzetméter járdát tettek rendbe, és 4340 méteren kiépítették az esővíz-elvezető csatornákat-árkokat. A munkálatok mintegy 23 millió lejbe kerültek áfával, ismertette a sajtótájékoztatón jelen levő Para Sándor városmenedzser.

Mintha önszabotáló államban élnénk

A sajtótájékoztató végén Gyerő József kifejtette, hogy az európai uniós pénzek kétségtelenül szükségesek és hasznosak, de a pályázatok lebonyolítása túl bürokratikus, bonyolult és nagy felelősséget követel, ezért az önkormányzatok inkább a kisebb bonyodalmakkal járó nemzeti kormányprogramokat választják. A kovásznai „11 utcás projekt” esetében a polgármester szerint a pályáztató is időhúzásra játszott, gyakran úgy érezték, nem is az az érdeke, hogy ezek az uniós összegek felhasználásra kerüljenek, köztisztviselői pedig menekülnek a felelősség elől, tologatják a dossziékat, és inkább elutasítják az iratcsomókat, mintsem vállalnák a jóváhagyó döntéssel járó esetleges kockázatokat. „Kényelmesebb nekik, ha az önkormányzatok lemondanak vagy visszalépnek a bürokratikus és nagy felelősséggel járó kivitelezéstől. Ez a jogi és bürokratikus körhinta sokszor olyan érzést ébreszt az emberekben, mintha egy olyan országban élnénk, ahol az állam saját magát szabotálja” – fogalmazott a polgármester.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mostani eszével újra belevágna-e ebbe a projektbe, Gyerő József egyértelműen igennel válaszolt. Mint mondta, nem azért, mert szeret küszködni, hanem azért, mert a város érdekeit akarja szolgálni, és az egész történet alatt rengeteg tapasztalatot szerzett csapatával a pályázatok lebonyolítása terén. Főleg, hogy a bírósági győzelmek is azt mutatják: a kovásznai helyi hatóságok jó úton járnak.

Végül a polgármester köszönetet mondott minden beosztottjának és munkatársának, illetve a kivitelezőknek, akik részt vettek a projekt megvalósításában, valamint a város lakóinak, akik a munkálatok alatt türelemmel viselték a felújítással járó kellemetlenségeket.