SÁPOT A BETEGEKTŐL IS. Pluszköltség terheli idéntől azokat, akik betegszabadságot vesznek ki: a kapott juttatás tíz százalékát hajtja be rajtuk az állam. Marcel Boloș pénzügyminiszter a Digi24-nek azzal indokolta az intézkedést, hogy az emberek a betegszabadság alatt sokkal magasabb fizetést kaptak, mint ha dolgoztak volna, mert január 1-jéig a betegszabadság mentesült a társadalmi egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS) alól.
Az általa felhozott példa szerint „egy közintézmény tevékenységének átszervezése gyakran két-három hónapos betegszabadságot eredményezett”, ami „nem normális helyzet”. Boloș elmondta: tavaly 4,3 millió betegszabadságot hagytak jóvá, aminek következtében a betegszabadságra fordított kiadások elérték a 6,3 milliárd lejes rekordot, de a kormány nem nézheti tétlenül, hogy ezek a költségek emelkednek. A pénzügyminiszter kijelentette: a krónikus és a foglalkozási betegségekben szenvedők, a gyermeknevelési anyasági és apasági szabadságukat töltők kivételt képeznek a pluszköltség alól. (Maszol)
KITESZIK A BÉRLŐKET. Február 6-áig fel kell bontani a bérleti szerződéseket azokkal, akik I-es földrengéskockázati besorolású tömbházakban, magánházakban laknak: ilyen lakásokat már egyáltalán nem lehet bérbe adni. A vonatkozó törvény – egy előző jogszabály módosítása és kiegészítése – értelmében ezekben a veszélyesnek minősített épületekben nem lehet tömegrendezvényeket szervezni, egy helyiségben legtöbb 50 személy tartózkodhat, egyházi ingatlanok esetében pedig legtöbb 25. A törvény betartását a polgármesteri hivatalok és lakótársulások ellenőrzik, a megszegéséért kiróható bírság 5–10 ezer lej. Maros megyében a tűzoltóság nyilvántartása szerint 324 földrengésveszélyes épület van, ezek közül 7 kapott I. földrengés-kockázati besorolást az eddig felmértek közül. Egy nagyobb földrengés esetén életveszélyessé válhat a dánosi iskola, egy szászrégeni banképület, a marosvásárhelyi Maros-híd melletti, jelenleg üresen álló kaszárnya, három, az egészségügyi igazgatósághoz tartozó épület, valamint egy három lépcsőházas tömbház. Ami a besorolásokat illeti: az első kategóriába tartozó földrengésveszélyes épületek a Richter-skálán mért 7-es erősségű rengés esetén nagy valószínűséggel teljesen összedőlnének. A II-es kategóriába tartozó épületeket nem veszélyezteti az összedőlés, de lehetséges, hogy a belső terek megrongálódnak. A III-as kategóriába tartozó ingatlanokon repedések keletkezhetnek egy földrengés során, lehullhat a vakolat, de a lakók élete nem kerülhet veszélybe. (Székelyhon.ro)
