Sepsiszentgyörgy és Brassó után Kolozsváron is bemutatták a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete negyedik, Kárpátországi szolgálat című könyvét, mely tavaly év végén jelent meg Szekeres Attila és Sarány István szerkesztésében. A kötet kapható a Háromszék lapterjesztő standjain.
Az ökumenikus kötetet jelképes helyen, a Vallásszabadság Házában mutatták be kedden este. A házigazda, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspökének köszöntője után a szervezet elnöke, Bedő Zoltán ismertette a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületét, céljait, megvalósításait. Szekeres Attila vázolta a szervezet könyvkiadási tevékenységét, és röviden bemutatta a korábbi három kiadványt, melyek mindegyike, mint a mostani is, az egyesület tiszteletbeli elnöke, Galbács Pál ötlete nyomán született, a Kárpát-medence utódállamaiban élő magyar újságírók tollából, sőt, még a tengerentúlra került kollégák is közreműködtek.
Jelen kötetről a szerkesztő elmondta, a Kárpát-medence történelmi egyházainak magyar főpásztoraival, illetve néhány jeles egyházi személyiséggel készült interjúkat foglal magában. Erdélyen kívül megjelenik Magyarország, Szerbia, Szlovákia, valamint Kárpátalja, megszólal református, unitárius, evangélikus, római katolikus, sőt, Kárpátaljáról görögkatolikus egyházfő is, és még Ausztráliában tevékenykedő református lelkész is vall munkájáról. Bedő Zoltán Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsekkel készített interjújáról mesélt, megelégedéssel nyugtázva, hogy a főpásztor példaképének, Márton Áronnak követője.
A továbbiakban Szekeres Attila a jelen lévő egyházfőket kérdezte a hit és nemzettudat kapcsolatáról. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kiemelte az anyanyelvhasználat fontosságát, valamint a lelkészeknek a gyülekezetekben való aktív jelenlétét, annál is inkább, hogy Trianon után az egyházkerületek osztódással szaporodtak. Köszönetet mondott a kötet szerzőinek azért, hogy közvetítették és egybefoglalták az egyházi személyiségek gondolatait, mert így azok sok emberhez eljuthatnak.
Kovács István elmondta, az unitárius hit összefonódott a nemzettel, az anyanyelvvel. Az a tény, hogy erdélyi és egyben magyar alapítású ez az egyház, egy még erőteljesebb kötődést és felelősséget táplált a szülőföld, a magyar kultúra és a nemzet iránt. Megjegyezte, az unitáriusok kiküszöbölték a trianoni szétszabdaltságot, 2012-ben egyesültek az erdélyi és a magyarországi egyházrészek, újból egységesen alkotják a kolozsvári székhelyű Magyar Unitárius Egyházat, mely ezen a néven van bejegyezve Romániában.
A bemutató végén a közönség soraiból érkezett kérdésekre is válaszoltak a püspökök. Végezetül Szekeres Attila leszögezte, a kötetbe szerkesztett, határokat átszelő gondolatok ismételten bizonyságot tesznek arról, hogy mi, magyarok szétszabdaltságunkban is együvé tartozunk, közös a nyelvünk, kultúránk, történelmünk, közösek az érzelmeink, közös a keresztény hitünk, még ha más-más felekezethez tartozunk is. Az interjúkat összegezve a kötetből kiviláglik: a magyarság jövője a kereszténységben van. A szerkesztő hozzátette, egy ilyen ökumenikus szellemben fogant összegezés Trianon óta hiánycikk a Kárpát-medencében.
