Farkas Réka
Romániában már megszokhattuk, a törvények alkalmazásánál derül ki, alkotóik – legyenek minisztériumi tisztségviselők, képviselők, szenátorok – ismét felületes munkát végeztek, módosítások szükségesek a hibák kiküszöbölésére. Nem történt ez másképp az új oktatási törvénnyel sem, amelyet ugyan hosszú évekig rágtak a szakemberek, hozzászóltak érintettek és okoskodók, ám mindezek dacára alkalmazásának megkezdése után sorra bukkannak elő hibái.
Az egyik leglátványosabb visszásság, az érdemösztöndíjak odaítélésének új módszere már a tanév megkezdése után néhány héttel nyilvánosság elé került. Élvezettel csámcsogott rajta a sajtó, példák sorával igazolta, hogy sok diák az átmenő ötös alatti átlaggal is érdemösztöndíjra jogosult. Mert az új törvény új szabályozása kimondja, minden iskola diákjainak 30 százaléka, függetlenül jegyeitől, jogosult a havi 450 lejes, érdemösztöndíjnak nevezett juttatásra. Ösztönzőnek szánták a törvény alkotói, hogy minden diák, a legkisebb falusi iskolába járó is érezze, érdemes tanulnia, igyekeznie, nemcsak az osztály legjobbjainak van esélyük elnyerni a nem is csekély anyagi juttatást. Ez rendben is volna, csakhogy nem számoltak azzal, hogy a kilencedikes felvételi után a kevésbé felkapott, főleg szakiskolai osztályokba szétosztott gyermekek, akiknek általánosába a gyenge képességvizsgajegy is beleszámít, már 1,59-es átlaggal is ösztöndíjra jogosultak, az elit iskolákban pedig 9,50-nel nem kapnak egy vasat sem. Igazságtalanság, persze, melyet csak fokoz, hogy idéntől már nem is tanulmányi, hanem egyenesen érdemösztöndíjnak nevezik a juttatást. A minisztériumi jó szándék tehát visszaütött, és elkezdődött a kapkodás. Ligia Deca tárcavezető több ötlettel is előállt: ismét szétválasztanák az ösztöndíjakat tanulmányira és érdemire, alsó határt szabnának, mely alatt nem jogosulnak a gyermekek a juttatásra, ám az is kiderült, a törvényt csak a parlament módosíthatja, egy minisztériumi rendelettel nem orvosolható a hiba.
Az ombudsman azonban nem várta meg, hogy a kormány malmai megőröljék a problémát, és az alkotmánybírósághoz fordult. Azt kifogásolja, hogy az érdemösztöndíjak odaítélése nem felel meg a jogszabályokra jellemző kiszámíthatóság és hozzáférhetőség kritériumainak, pedig ezt elvárja az Emberi Jogok Európai Bírósága, de a román alkotmánybíróság is. Úgy véli, a törvény jogbizonytalansághoz vezet, és így sérül a diákok oktatáshoz való joga. Meglátása szerint nem a diákok bizonyos százalékának kell ösztöndíjat adni, hanem az osztályzatot kell alapul venni, mert az „az iskolai teljesítmény objektív kifejezője és az általános iskolai és a gimnáziumi oktatási rendszer alapja” – írja indoklásában az ombudsman.
Tehát, amíg a minisztériumban azon tanakodnak, miként javíthatnák ki a törvénybe csúszott hibát, az ombudsman lépett. Márpedig, ha az alkotmánybíróság jogosnak tartja felvetését (erre minden esély megvan) és érvényteleníti az adott cikkelyt, senki nem lesz jogosult érdemösztöndíjra, sem a tízes tanulók, sem azok, akik négyes-ötös átlaggal kapták meg a havi 450 lejt. És így lesz ez egészen addig, amíg az alig dolgozó parlament módosítja az oktatási törvényt. Zsákutcába kerülhet az ösztöndíjak ügye, mert egy hibát könnyű elkövetni, de nehéz kijavítani, különösen a román parlamentben.
Borítókép: Pixabay
