Zsákutcába került ösztöndíjak

2024. január 25., csütörtök, Máról holnapra
Farkas Réka

Romániában már megszokhattuk, a törvények alkalmazásánál derül ki, alkotóik – legyenek minisztériumi tisztségviselők, képviselők, szenátorok – ismét felületes munkát végeztek, módosítások szükségesek a hibák kiküszöbölésére. Nem történt ez másképp az új oktatási törvénnyel sem, amelyet ugyan hosszú évekig rágtak a szakemberek, hozzászóltak érintettek és okoskodók, ám mindezek dacára alkalmazásának megkezdése után sorra bukkannak elő hibái.

Az egyik leglátványosabb visszásság, az érdemösztöndíjak odaítélésének új módszere már a tanév megkezdése után néhány héttel nyilvánosság elé került. Élvezettel csámcsogott rajta a sajtó, példák sorával igazolta, hogy sok diák az átmenő ötös alatti átlaggal is érdemösztöndíjra jogosult. Mert az új törvény új szabályozása kimondja, minden iskola diákjainak 30 százaléka, függetlenül jegyeitől, jogosult a havi 450 lejes, érdemösztöndíjnak nevezett juttatásra. Ösztönzőnek szánták a törvény alkotói, hogy minden diák, a legkisebb falusi iskolába járó is érezze, érdemes tanulnia, igyekeznie, nemcsak az osztály legjobbjainak van esélyük elnyerni a nem is csekély anyagi juttatást. Ez rendben is volna, csakhogy nem számoltak azzal, hogy a kilencedikes felvételi után a kevésbé felkapott, főleg szakiskolai osztályokba szétosztott gyermekek, akiknek általánosába a gyenge képességvizsgajegy is beleszámít, már 1,59-es átlaggal is ösztöndíjra jogosultak, az elit iskolákban pedig 9,50-nel nem kapnak egy vasat sem. Igazságtalanság, persze, melyet csak fokoz, hogy idéntől már nem is tanulmányi, hanem egyenesen érdem­ösztöndíjnak nevezik a juttatást. A minisztériumi jó szándék tehát visszaütött, és elkezdődött a kapkodás. Ligia Deca tárcavezető több ötlettel is előállt: ismét szétválasztanák az ösztöndíjakat tanulmányira és érdemire, alsó határt szabnának, mely alatt nem jogosulnak a gyermekek a juttatásra, ám az is kiderült, a törvényt csak a parlament módosíthatja, egy minisztériumi rendelettel nem orvosolható a hiba. 

Az ombudsman azonban nem várta meg, hogy a kormány malmai megőröljék a problémát, és az alkotmánybírósághoz fordult. Azt kifogásolja, hogy az érdemösztöndíjak odaítélése nem felel meg a jogszabályokra jellemző kiszámíthatóság és hozzáférhetőség kritériumainak, pedig ezt elvárja az Emberi Jogok Európai Bírósága, de a román alkotmánybíróság is. Úgy véli, a törvény jogbizonytalansághoz vezet, és így sérül a diákok oktatáshoz való joga. Meglátása szerint nem a diá­kok bizonyos százalékának kell ösztöndíjat adni, hanem az osztályzatot kell alapul venni, mert az „az iskolai teljesítmény objektív kifejezője és az általános iskolai és a gimnáziumi oktatási rendszer alapja” – írja indoklásában az ombudsman. 

Tehát, amíg a minisztériumban azon tanakodnak, miként javíthatnák ki a törvénybe csúszott hibát, az ombudsman lépett. Márpedig, ha az alkotmánybíróság jogosnak tartja felvetését (erre minden esély megvan) és érvényteleníti az adott cikkelyt, senki nem lesz jogosult érdemösztöndíjra, sem a tízes tanulók, sem azok, akik négyes-ötös átlaggal kapták meg a havi 450 lejt. És így lesz ez egészen addig, amíg az alig dolgozó parlament módosítja az oktatási törvényt. Zsákutcába kerülhet az ösztöndíjak ügye, mert egy hibát könnyű elkövetni, de nehéz kijavítani, különösen a román parlamentben.

 

Borítókép: Pixabay

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
A megyei önkormányzati választásokon mely párt tanácstagjelöltjeit támogatja?













eredmények
szavazatok száma 1817
szavazógép
2024-01-25: Közélet - Bodor János:

A magyar kultúra napja Kovásznán

A Kőrösi Csoma Sándor Líceumban hétfőn tanítás után irodalmi vetélkedővel, színházi előadással és rendhagyó irodalmi órával ünnepelték a magyar kultúra napját. Délután a városi művelődési házban Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas költő a 200 éves himnuszunk születéséről, szellemiségéről tartott előadást, ugyanakkor bemutatta Reflexiók és Átszállás előtt című köteteit.
2024-01-25: Közélet - Bartos Lóránt:

Lézerrel a varjak ellen (Kézdivásárhely)

A kézdivásárhelyi önkormányzat folytatja a Molnár Józsiás parkban fészkelő varjak elzavarását: lézersugarat bevetve űzik el a madarakat. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez a módszer bevált, de a vízválasztó akkor lesz, amikor a madarak költési időszaka megkezdődik.