A filozófia meglehetősen száraz tudományág, amelyben ugyanazt a tényt, esetet, folyamatot sokféleképpen lehet magyarázni, értékelni vagy meghatározni. Ezért, ha valaki meg akar értetni valamit másokkal, filozofálni kezd. Na de nem ezt a tudományágat akarom boncolgatni, hiszen nem vagyok filozófus, csak egy megfigyelésemről szeretnék kicsit elmélkedni.
33 évvel ezelőtt elültettem egy almafacsemetét a kertemben; korai fajtának mondta, akitől vettem. Szépen fejlődött, hároméves korában meghozta első termését: szép, piros csíkos, zamatos, árpára érő (árpány) gyümölcs volt. Újabb három-négy év után azonban hihetetlen dolog történt: a fiatal almafa egy évben kétszer is virágzott, és minden nagyobb ágán más-más színű és formájú virágokat bontott. Nagy volt a meglepetésem, de nem szóltam senkinek, csak vártam a termést. Az is egészen elképesztő volt: a korai almától kezdve júliusban, augusztusban, szeptemberben, sőt, még októberben is hullatta a termést. Almát, körtét, szilvát és diót adott ugyanaz a fa ugyanabban az évben. Nem tudtam hova tenni ezt a biológiai tüneményt, de még mindig nem szóltam róla senkinek. Mivel azonban a fa minden évben ugyanúgy termett, elkezdtem keresgélni, hogy megértsem az okát. Sokat gondolkodtam, filozofáltam, fantáziáltam, és mit ad Isten, 2024 januárjában nem várt helyről ugrott elő a csoda megfejtése.
Erdély román föld, különböző etnikumú románok lakják – olvasom az újságban Marcel Ciolacu kormányfő és szociáldemokrata pártelnök szatmári beszédét. Ezek szerint a székely-magyarok magyarul beszélő románok, de akkor ilyenek a szászok, cigányok, ukránok, lipovánok, oroszok stb., mind a 17 parlamenti képviselettel bíró nemzeti kisebbség.
Így értettem meg én is az almafám többféle termését, és bár van egy olyan érzésem, hogy összekeveri az állampolgárságot a nemzetiséggel, a magam részéről egy újonnan alapított díjjal jutalmaznám Marcel Ciolacut ezért a beszédért, amellyel megújította a gondolkodást Romániában.
N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva
