A kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza három hónapos időszakos kiállítássorozatának hatodik tárlata nyílt meg péntek délután: Beke Ernő tulajdonos a birtokában lévő magyar, osztrák–magyar és román papírpénzeket állította közszemlére.
Beke Ernő elmondta: az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte, a hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak nevezte el, mert minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, Kossuth 1848. augusztus 5-én kelt hirdetménye után került forgalomba. Ezt a bankót itt is meg lehet nézni.
Amikor megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát (csupán egy évig voltak forgalomban), bekövetkezett a szabadságharc leverése, a Kossuth-bankókat be kellett szolgáltatni, azokat elégették. Ugyanakkor kihirdették, hogy a Kossuth-bankók birtoklásáért börtön jár. „Ekkor jött jól a dédszüleink bibliája, ahová el-el rejtettek egy-egy bankót, a mai régipénz-gyűjtők örömére” – mondotta Beke Ernő.
Elmesélte, a papírpénzek kezdettől napjainkig méretre különböznek, attól függően, hogy milyen értéket képviselnek. Bizonyos időközönként be-bevágott egy válság, háború, ami mind a pénz elértéktelenedéséhez vezetett, pénzbeváltások sorozatát okozva. Ilyen pénzelértéktelenedéseket, pénzhígulást a mi nemzedékünk is többször megélt. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak pedig nyereséget hozott. Itt a nyertesek nem mások, mint a régipénz-gyűjtők lettek. Kézdivásárhelyen és környékén is többen gyűjtik a régi fém- és papírpénzeket.
A gyűjtő arról is beszélt, hogy már gyermekkorában kezdett magyar, osztrák–magyar és román papírpénzeket gyűjteni, később bővült a téma német és orosz bankókkal, amelyek nagyságukkal, változatosságukkal lopták be magukat a szívébe.
A román bankjegyekről szólva Beke Ernő elmondta: 1881. január 19-én nyomtatták az első papírpénzeket, amelyek 20, 100 és 1000 lej névértékűek voltak. A következő román papírpénz 1896-ban jelent meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, melyek a fémpénzek hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben készültek.
Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésekor egyik ország sem tudta a pénzhiányt gyorsan pótolni, csak úgy, hogy az akkor forgalomban levő bankókat minden állam lepecsételte. Ilyenek is láthatók a május 30-ig megtekinthető kiállításon.
A következő időszakos kiállítást néhai Jakabos István mérnök, tanár, amatőr fafaragó munkáiból állítják össze, amelynek anyagát a sepsiszentgyörgyi Fülöp László adománya alkotja.
A Gyűjtemények Háza díjmentesen látogatható naponta 8–18 óra között.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
