„Megmaradásunk nem magától értetődő, ezért tenni kellett és tennünk kell, a jog eszközeivel, a kultúra vívmányaival, a tudomány eredményeivel” – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadásán tegnap az Országházban. Kossuth-díjat kapott Visky András kolozsavári író, dramaturg is.
„A Talpra, magyar! nem egyszerű felkiáltás, hanem folyamatos, évszázadokon átívelő imperatívusz, a jog és a szabadság kivívásának parancsa a jogvesztés és az elnyomás idején” – mondta a köztársasági elnök, aki úgy fogalmazott: „Sajátos módon mi, magyarok éppen harcaink közben alakítottunk nagyot és világraszólót. Dacosan sorokba rendeződve saját magunk védőfalaivá váltunk akkor is, amikor bástyáinkat már ledöntötték.” „Megtanultunk bekötözött lábakkal is táncolni, folyamatosan újjáépítettük az országot, gazdagítottuk nyelvünket, irodalmunkat, erősítettük intézményeinket, közösségeinket, és tudósaink mindig az élére álltak az innovációnak még a legnehezebb időkben is” – emlékeztetett a köztársasági elnök, kiemelve: „tehettük, hiszen eredményeink éltető forrásból, a magyar kultúrából fakadnak”.
„Kultúránk nem csupán megmaradásunk záloga, hanem ösztönző erő, kimeríthetetlen értékkészlet, amely nemcsak megtart, hanem inspirál is nagy tettekre, káprázatos alkotásokra, fantasztikus felfedezésekre” – fűzte hozzá a köztársasági elnök, aki szerint a magyar kultúra így lett és lesz több, mint alkotások összessége, sajátos hangú, üde színfolt, mérték és tudásgyarapító többlet Európában és a világban. „Úgy egyetemes, hogy a nemzeti identitás része, és ebben nincs semmi ellentmondás” – mutatott rá Sulyok Tamás. A köztársasági elnök kiemelte: magyarnak lenni egyedülálló, külön minőséget jelent, a magyar csak saját kultúrájával, nemzeti sajátosságaival lehet része az egyetemes történelemnek. 1848–49 hősei is csak úgy tudtak világraszólót alkotni, hogy először saját hangjukat találták meg – tette hozzá.
A díjazottakat méltatva kiemelte: „akiket ma mély megbecsüléséről biztosít a nemzet, azok a kultúra és a tudomány művelőiből annak bővítőivé váltak, mégpedig csodálatra méltó eredményességgel gyarapítva az európai és egyetemes emberi kincsestárat”. Sulyok Tamás kitért arra is, hogy akiben van tehetség, „köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak minél nagyobb hasznára lehessen, mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud”. Kiemelte azt is, hogy a jövő nemzedékeit is be kell vezetni a magyar identitás és kultúra mélységeibe, hogy az majd őket is „kápráztató magasságokba repítse”. „A 176 évvel ezelőtt történtek azonban arra intenek, hogy a jog érvényesülése nélkül nem járhatunk sikerrel” – figyelmeztetett a köztársasági elnök. „Lelkes jurátusokra minden időben szükség van, mert Petőfivel szólva: haza csak ott van, ahol jog is van” – zárta beszédét Sulyok Tamás.
