A filmvetítés után közönségtalálkozón Maksay Ágnes rendező és T. Szabó Levente irodalomtörténész, egyetemi tanár vett részt, a beszélgetést Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője irányította.
Maksay Ágnes a dokumentumfilm és a Petőfi-emlékév kapcsolatát firtató kérdésre elmondta, az általa vezetett Video Pontes Stúdió szerződéses viszonyban áll a Magyar Közmédiával, amelyet Kolozsvárról és Közép-Erdélyről tudósítanak, és dokumentumfilmeket is készítenek. Tavaly tettek egy ajánlatot a Petőfi Erdélyben című dokumentumfilm készítésére, megkapták a jóváhagyást, és ekkor kapcsolódott be a munkába T. Szabó Levente kézdivásárhelyi születésű kolozsvári irodalomtörténész.

T. Szabó Levente elmondta, a forgatókönyvet rövidíteni kellett, az volt a kérdés, hogyan lehet mindössze hatvanöt percben megmutatni az összes helyszínt, ami Petőfi erdélyi életéhez kapcsolódik. Nyilvánvaló volt, hogy nem lehet lexikonszerűen felsorolni mindent, ki kell hagyni bizonyos helyszíneket, nem lehetett forgatni Szatmárnémetiben vagy olyan egyébként fontos helyszíneken, ahol a látvány nem volt megfelelő, vagy amelyekhez nem lehetett speciális szövegeket kapcsolni, kimaradt Marosvásárhely és Vajdahunyad, és az is kérdés volt, hogy a különböző helyszínekhez milyen típusú történeteket illesszenek. 

A dokumentumfilm arra alapoz, hogy abban a korszakban, amelyben Petőfi élt, elkezdődik a rendi viszonyok megváltozása. A tizenkilencedik század közepére megtörténik a fordulat, értelmiségiek kerülnek a nyilvánosság homlokterébe, és van egy nagyon erős eszközük a kezükben, a sajtó, amely mindent képes megváltoztatni. Ezért beszélünk úgy Petőfiről, mint a modernség kezdetéről, ahol nem a születés és a származás határozza meg az ember helyét a társadalomban, hanem a tudás, a felkészültség, az alkotás. Emblematikus tény, hogy a magyar forradalom egy nyomdából, szövegekkel indul, és nem úgy, mint például a francia forradalom. Ezt a fordulatot szerették volna megmutatni a dokumentumfilmben, összegezett T. Szabó Levente.

Maksay Ágnes elmondta, hogy a hetven-nyolcvan órányi nyersanyagból kihívás volt egyórás filmet szerkeszteni, egyrészt a kronológia szerint jártak el a szerkesztésnél, olyan évszakban mentek forgatni különböző helyszínekre, amelyben Petőfi is járt, és arra is ügyeltek a szerkesztésnél, hogy párhuzamosan haladjon az irodalomtörténet és a helytörténet. Kis turisztikai vonala is van az egésznek, mert végignézve a filmet bárki kedvet kaphat, hogy bejárja Petőfi erdélyi életének helyszíneit.

József Álmos helytörténész azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy amikor Petőfi Sepsiszentgyörgyön járt, a szájhagyomány szerint Bogdán István házában szállt meg, ami később lebontásra került, amelynek a helyén ma a Művész mozi található.