Románia gazdasága a költségvetési hiány és a külkereskedelmi deficit miatt továbbra is sebezhető – állapította meg tegnap közzétett elemzésében az Európai Bizottság (EB). A brüsszeli testület azokról a tagállamokról készített jelentést az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében, amelyekben makrogazdasági egyensúlyhiányok léphetnek fel. Az elemzés Ciprusra, Hollandiára, Szlovákiára, Spanyolországra és Svédországra is kiterjed.
A Romániáról szóló fejezetben az EB megállapítja: a gazdaság állapota javult ugyan, de a magas költségvetési és folyó fizetési mérleghiány, valamint a járvány előtti szintet meghaladó magas infláció sebezhetővé teszi a sokkhatásokkal szemben. Az elemzés szerint a folyó fizetési mérleg magas hiányának egyik fő oka a nagy költségvetési deficit, amelyet az elmúlt években nem sikerült kellőképpen korrigálni. A magas költségvetési hiány a külső adósság növekedésével jár, így Románia még inkább függővé válhat a külső finanszírozási forrásoktól, ami sebezhetővé teszi a befektetői bizalom változásával és a külső sokkokkal szemben – olvasható a jelentésben.
Az EB szakértői úgy vélik: Bukarest a költségvetés konszolidációjával mérsékelheti a gazdaság stabilitását fenyegető kockázatokat. Ehhez végre kell hajtania az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplő reformokat, különösen azokat, amelyek célja az állami bevételek növelése és a költségvetés végrehajtásának szigorítása. A költségvetési konszolidáció pedig megóvná a makrogazdasági stabilitást, és lehetővé teszi a monetáris politika fokozatos lazítását.
Az elemzés szerint ezzel párhuzamosan Bukarestnek törekednie kell a gazdaság versenyképességének megőrzésére is, többek között úgy, hogy a közalkalmazotti béreket és minimálbért a termelékenység alakulásához igazítja.
Az EB emlékeztetett arra, hogy Romániának eddig nem voltak hitelezési gondjai. A szilárd alapokon álló gazdasága, a biztató középtávú növekedési kilátások és az alacsony adósságszint lehetővé tette finanszírozási igényeinek fedezését. Emellett az ország devizatartalékai megfelelőnek tűnnek. Mindazonáltal Románia a hitelezés szempontjából is sebezhetővé válhat, ha a befektetői bizalom megváltozik, és külső sokkhatások lépnek fel – hívta fel a figyelmet az elemzés.
„Összességében Románia továbbra is sebezhető, és gyors politikai döntések hiányában az ország ki van téve sokkhatásoknak. A külkereskedelmi mérleg közelmúltbeli javulása és az árdinamika mérséklődése pozitív fejlemény. Ezek a tendenciák azonban továbbra is törékenyek. A sebezhetőség fokozódásának elkerüléséhez megfelelő szakpolitikákra van szükség, különös tekintettel a magas költségvetési hiányra” – állapította meg az EB.
A minimálbér emelése kockázatos
A Románia makrogazdasági egyensúlyhiányát elemző, szintén tegnap közzétett elemzésében az EB azt ajánlja a romániai döntéshozóknak, hogy vonjanak be szakértőket az országos minimálbér megállapításának folyamatába.
Az EB rámutatott arra, hogy az országos minimálbér célja a jövedelmek és a munkatermelékenység növelése, az alacsony jövedelmű munkavállalók életszínvonalának javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a minimálbér jelentős emelésének vannak kockázatai és előnyei is. Utóbbiak közé tartozik, hogy csökkentheti a szegénységet a foglalkoztatottak körében, valamint az is, hogy bizonyos helyzetekben a munkáltatók a minimálbér-emelésre a legkevésbé produktív munkavállalók elbocsátásával reagálhatnak. Emellett a túlzott emelések nem ösztönzik a munkavállalókat képességeik fejlesztésére.
Ilyen körülmények között az EB szakértői úgy vélik, hogy a szakértői tanácsadás segítheti a döntéshozókat a minimálbér megállapításának „kényes” feladatában. Az elemzés szerint különösen érvényes ez azokra az országokra, ahol a munkavállalók kollektív munkaerőpiaci alkupozíciója gyenge, mint például Romániában.
