A húsvéti locsolkodás és a piros tojás az Úr Jézus föltámadásának emlékét őrzi. Bár Krisztus urunk meghalt a kereszten, eltemették, harmadnapra mégis föltámadt. Az emberek vitték mindenfelé a nagy hírt:
– Föltámadt az Úr Jézus! Föltámadt a Mester!
Egy kislány, aki épp a kötényében vitte haza a piacról a tojásokat, szintén mondta a hírt mindenfelé a faluban. Ám az egyik ember egyszer csak így szólt hozzá:
– Nem hiszem el neked, hogy Jézus föltámadt, csak akkor, ha a kötényedben pirossá változnak a tojások!
És láss csodát, a tojások abban a minutumban egytől egyig pirossá változtak a kislány kötényében. Az emberek Jézus feltámadásának emlékére piros tojást festenek, azóta is.
Ugyanakkor, ugyanazon a vasárnapon összegyűltek az asszonyok is. Pont úgy, mint most is, ha valami nagy újság, különleges hír támad, megbeszélik. Összefutottak hát, és mondogatták egymásnak, hogy mi történt.
– Föltámadt az Úr Jézus, föltámadt az Úr Jézus!
Pilátus ablaka alatt is összegyűlt egy csapat asszony. Ahogy ott sustorogtak egymás között, egy szolga kiment és így szólt:
– Máshol beszéljetek asszonyok, menjetek innen! Ne zavarjátok a helytartó álmát!
És hogy biztosan szétszéledjenek, leöntötte őket egy nagy vödör hideg vízzel. Azt mesélik, ezért lett szokás a locsolkodás.