A részletes elemzés azt mutatja, hogy több lényeges területen nem történt jelentős változás, elsősorban a magas hozzáadott értékű ágazatok növekedése, a gazdaság diverzifikációja és a jövő ipar­ága­i­nak számító fejlesztések maradtak el a szomszédos uniós országokétól. A szerkezeti problémák elsősorban abban mutatkoznak meg, hogy az ágazatokon belül is alacsonyabb a hozzáadott érték, jelesen az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték, kevesebb a technológiai berendezéseket gyártó cég. Mindez olyan körülmények között, hogy nem maradtak el a külföldi befektetések és a szabadalmak használata sem. Közép-Európa növekedési „bajnokai­val” szemben ugyanis – az elemzés ide sorolja Csehországot,  Lengyelországot, sőt, Magyarországot is – Románia továbbra is a kevésbé jövedelmező iparágakra koncentrál.

Nagyvállalatok

Míg Romániában a nagyvállalatokban foglalkoztatottak aránya kevéssel az uniós átlag (0,16 százalék) fölött található (0,17 százalék), miközben a legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató cégek aránya Lengyelországban 0,13, Csehországban pedig 0,14 százalék (az adatok a 2022-es gazdasági évre vonatkoznak), addig a magasan képzett munkaerőt igénylő ágazatok tekintetében a statisztikák jelentős lemaradást mutatnak.

Az elemzés szerint például a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában itthon kevesebb mint 800 cég érdekelt, ezzel szemben Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban mintegy 4,5-ször annyi ilyen cég működik (a 10,5 millió lakosú Csehországban például 3367). Mindkét ország e tekintetben megelőzi Franciaországot – Németország és Olaszország után az előkelő harmadik és negyedik helyen állnak az EU-ban. Igaz, a francia cégek általában sokkal erősebbek, több mint háromszor annyi alkalmazottat foglalkoztatnak. Továbbá a 10 milliós Magyarországon 1361 ilyen magas hozzáadott értékű termelőcéget tartanak nyilván. Az elemzés megjegyzi, hogy ez a tény nem csupán az illető országok gazdaságfejlesztési prioritásait dicséri, hanem azt is mutatja, hogy az állam hatékonyan támogatta az ilyen területeken történő beruházásokat, illetve a magasan képzett munkaerő biztosítását.

Hozzáadott érték

A jelzett ágazatban az egy főre eső hozzáadott érték tekintetében az Eurostat 2022-re még nem központosította az adatokat, de 2021-ben e tekintetben Hollandia vezetett 182 750 euróval, második Dánia (145 220 euró), harmadik Németország (10 570 euró). A közép-európai országokat tekintve Románia 24 700 euróval az utolsó az unióban, Magyarország például csaknem a dupláját valósítja meg (48 140 euró).

Egy másik ágazat, ahol az egy főre eső hozzáadott érték mintegy harmadával alacsonyabb, mint a szomszédos országokban, a gépeket és gépipari berendezéseket gyártó szektor. Ezen a területen a cégek, illetve az alkalmazottak számát tekintve is sereghajtók vagyunk. Az unió területén működő mintegy 80 ezer ilyen vállalatból a legtöbb (18 163) Olaszországban található, ezt követi Németország 16 056 céggel. Romániában összesen 1211 gépipari céget jegyeztek, miközben a feleakkora lakosságú Magyarországon 2271-et. Nem beszélve a 6100 céggel rendelkező, az unióban harmadik helyen álló Lengyelországról, illetve az ötödik Csehországról (4589 cég). Ebben a szektorban az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték uniós átlaga 2022-ben 34 320 euró volt, Lengyelországban 34 120, Magyarországon 30 610, Romániában pedig 28 160 euró.

A munkavállalók számát tekintve az EU „motorjának” számító Németországban a gépiparban foglalkoztatott mintegy hárommillió európai munkavállaló 40 százaléka dolgozik, miközben itthon valamivel több, mint 46 ezer. E tekintetben Lengyelország és Csehország is a középmezőnybe tartozik (135 390 és 123 455 alkalmazottal), míg Ma­gyaroszágon is 62 546 munkavállalót regisztráltak.

Valamivel kedvezőbb az autóalkatrészeket gyártó ágazat teljesítménye, hiszen Románia az egyik éllovas a szektorban dolgozók tekintetében, Németország és Lengyelország után a harmadik az EU-ban, összesen csaknem 140 erzer alkalmazottal. Hasonló a helyzet a kábelek gyártásánál, ahol megelőzzük Csehországot és Magyaror­szágot is.

A jövő iparágai

Az elemzés szerint azonban míg Lengyelország és Magyarország a jövőt jelentő iparágakba fektetett, addig Románia továbbra is szinte kizárólag az autóipar kevésbé jövedelmező alágazataira, a vezetékek és alkatrészek gyártására és exportjára támaszkodik. Ez az a szektor, ahová a multinacionális cégek a közelmúltig jelentős összegeket fektettek be, elsősorban az olcsó munkaerő miatt.

A magas hozzáadott értékű autóiparban viszont fordított a helyzet, Csehországban csaknem 49 ezer alkalmazott dolgozik a gépjárműgyártás területén, vagyis 2,7-szer több, mint Romániában (valamivel több, mint 18 ezer), Lengyelországban csaknem 40 ezer alkalmazottal számolnak, Magyarországon pedig 23 ezerrel. Az autógyártás éllovasai természetesen Németország és Franciaország.

Az olyan, jövőbe mutató rész­ágazatok tekintetében, mint az elem- és akkumulátorgyártás, Romániát még Bulgária is megelőzte az alkalmazottak számánál (2022-ben Romániában csak 844 munkavállalót, míg Bulgáriában 1109-et regisztráltak). Nem beszélve Magyarországról, mely az elmúlt években zajló fejlesztések nyomán egyenesen a második helyre ugrott az unióban, a 13 124 munkavállaló megközelíti az első helyen lévő németországi adatot (14 581 alkalmazott).

Olyan speciális szektorokban, mint a repülőket és -részegységeket gyártó terület, nálunk ötezren dolgoztak, míg Csehországban csaknem nyolcezren, Lengyelországban pedig közel 18 ezren. Az elemzés kiemel még egy speciális területet: optikai műszerek és fényképészeti berendezések gyártásán Romániában 579, Magyarországon 1171,  Bulgáriában 2152, Csehországban 2356, Lengyelországban 2105, Németországban pedig 40 263 személy dolgozik.