Szőcs Margit: Miként fanyalodik versírásra egy unatkozó plüssmackó

2024. április 26., péntek, Kiscimbora

Mati egy egész birodalom fölött uralkodott. Övé volt a nappali szobának szinte a fele. Országa határát tetszés szerint változtathatta. Ha jól nekifeszült a könnyű, mozdítható műanyag korlátnak, eltolhatta, amerre csak akarta. Most éppen az erkély és a hálószoba között ütötte fel tanyáját.

  • Dénes Anna rajza
    Dénes Anna rajza

Elengedte a korlátot, lehuppant. Szájába tömte hüvelykujját, és elégedetten nyammogott. Előtte Mackó hevert, az agyoncibált játszótárs, akinek Mati most sem kegyelmezett. Grabancánál megragadva nyaktekerő mutatványokra kényszerítette. Mackó engedelmesen tűrte még azt is, hogy átdobja a kerítésen.
– Mackó, Mackó! – kiabált a kislány teli torokból mindaddig, amíg Anyus beszaladt a gyerekszobába.
– Mi történt? Megszökött a maci? – csodálkozott Anyus. – Hogy képzeli? Majd beszélek a fejével – ígérte Matinak, miközben visszatette Mackót a korláton belülre.
Mackó népes családból származott. Húsz ikertestvérével ült a játékbolt középső polcán, amikor kiválasztották, vagyis örökbe fogadták. Anyus bukkant rá közel három évvel ezelőtt, amikor Mati még a pocakjában lakott.
– Ugye ő a legbumfordibb? Szerintem tetszeni fog majd a kislányunknak – mutatta a plüssmackót nyurga, szemüveges férjének.
– Ühüm – bólogatott Apus, kezében mobiltelefonnal, üzenetírás közben. Majd hozzáfűzte: – Valóban cuki, hasonlít Micimackóra, a gyermekkori macimra.
Ezzel Mackó sorsa el is dőlt. El sem tudott búcsúzni ikertestvéreitől, hirtelen egy nagy bevásárlókocsiban találta magát. Aztán Mati születéséig a fiókban hevert, még az orra is elzsibbadt a semmittevéstől. Innen a kiságyba került. Sokáig unatkozott az ágy sarkában, mert Mati jó ideig rá se hederített, csak rúgkapált és gőgicsélt. Volt ideje gondolkodni. Ekkor kapott rá a versírásra. Azóta sem hagyta abba. Lehet, hogy legendás ősétől, Micimackótól örökölte tehetségét.
Nagy szerencséje volt, hogy kipihenhette magát, mert amióta Mati kedvencévé vált, alig maradt nyugta.
– A gyámbászást, dobálást, nyak, láb és mancsficamot még csak elviselném, csak ne rágná rongyosra a fülem – méltatlankodott néha magában.
Ám nem olyan plüssből szabták Mackót, hogy belesavanyodott volna a szomorkodásba. Szerette Matit, és vigasztalódásul azon nyomban írt egy verset:
MATI ELSZENDERÜL,
EGY LÉGY FELÉ RÖPPEN,
A VERS VÉLETLENÜL
E MESÉBE CSÖPPEN.

A mese Szőcs Margit és Kürti Andrea Az eltolható birodalom című könyvéből való, mely a Gutenberg Kiadónál jelent meg. A szerzőkkel találkozhattok az idei SepsiBookon, május 23-án 11 órától a Köröndön.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 246
szavazógép
2024-04-26: Kiscimbora - :

Gergely Edó: A három mohó monyóról

Volt egyszer három mohó monyó. Ezek a mohó monyók jó barátok voltak, egész nap együtt hancúroztak egy lepedőnyi tisztáson. Mivel igencsak aprócska lények voltak, akkorák csak, mint a körmöd feketéje – na jó, talán mint a körmöd feketéje gyurmázás után –, azt hitték, a lepedőnyi tisztás a világ.
2024-04-26: Közélet - Nagy D. István:

A Kárpát-haza képi krónikása (Weinstock a Székely Nemzeti Múzeumban)

Tematikáját, tárgyát és alanyát tekintve egyaránt kivételes tárlat látogatható szerda délutántól a Székely Nemzeti Múzeumban az anyaországi szakmai társintézmény, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum jóvoltából. A Képekbe zárt haza – Weinstock Ernő észak-erdélyi fotográfiái 1940–1944 között címet viselő kiállítás – melynek ünnepélyes megnyitójára szerdán került sor – a két világháború közötti időszak egyik legismertebb, nagyváradi származású képeslap-értékesítője elképesztően gazdag fotográfusi és képeslapalkotói életművéből villant fel egy kis, de igen értékes részt. A látogatók nemcsak az eredeti fényképfelvételeket, képeslapokat tekinthetik meg, de igényes leírásokból és különleges tárgyi emlékeken keresztül ismerhetik meg a „képeslapkirály” életét és munkásságát.