Tematikáját, tárgyát és alanyát tekintve egyaránt kivételes tárlat látogatható szerda délutántól a Székely Nemzeti Múzeumban az anyaországi szakmai társintézmény, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum jóvoltából. A Képekbe zárt haza – Weinstock Ernő észak-erdélyi fotográfiái 1940–1944 között címet viselő kiállítás – melynek ünnepélyes megnyitójára szerdán került sor – a két világháború közötti időszak egyik legismertebb, nagyváradi származású képeslap-értékesítője elképesztően gazdag fotográfusi és képeslapalkotói életművéből villant fel egy kis, de igen értékes részt. A látogatók nemcsak az eredeti fényképfelvételeket, képeslapokat tekinthetik meg, de igényes leírásokból és különleges tárgyi emlékeken keresztül ismerhetik meg a „képeslapkirály” életét és munkásságát.
A megnyitón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója felelevenítette a szentendrei múzeummal ápolt, immáron huszadik évéhez közelítő kiterjedt szakmai kapcsolatot. Az intézményvezető szerint Weinstock Ernő képei, képeslapjai egyszerre hozzák vissza a nyolc évtizeddel ezelőtti észak-erdélyi kis magyar világot, esztétikai élvezetet nyújtanak, ugyanakkor emlékeztetnek mindarra a szenvedésre, melyet a dél-erdélyi részeken élő magyaroknak át kellett élniük a második bécsi döntést követően, illetve arra is, hogy a felvételeken megörökített csodás tájak, terek nem sokkal később a szőnyegbombázások martalékává váltak.
Cseri Miklós a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint a magyar kormány által meghirdetett nemzetegyesítési folyamatot ők is a lehető legkomolyabban veszik, a legjobb eszköz erre az egymás gyűjteményeinek bemutatása vándorkiállítások révén, illetve a tudományos munkásságuk megosztása. Ezért is hozták el a Weinstock Ernő-kiállítást Sepsiszentgyörgyre.
A haza, a szülőföld képi megformálása az elmúlt 150 évben erőteljesen jelen volt, és ennek egyik igen beszédes példája Orbán Balázs, aki nemcsak szavakkal adta vissza az általa felkeresett tájak hangulatát, szépségét, hanem számtalan fényképet is készített – fogalmazott felszólalásában Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A kiállításon látható fényképfelvételek, képeslapok azt a „kis magyar világot” ábrázolják, mely – noha csak négy szűk évig tartott – lelkileg azonban nagyon sokat adott az észak-erdélyi, székelyföldi magyaroknak, és ez a lelki erő ma is tetten érhető a hétköznapokban. Nyolcvan év után ismét elmondható, hogy a magyar kormány jóvoltából ismét megtörtént a nemzetegyesítés, és ez a kiállítás is a nemzeti összetartozás egyik lenyomata – fogalmazott.
Závogyán Magdolna, a budapesti Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára szerint kivételes és figyelemre méltó szakmai vállalás gyümölcse a kiállítás. A cél az össznemzeti kulturális örökség megismertetése a magyar közösség minden tagjával. Az államtitkár szerint a múlt megőrzésének eszközei között kiemelt helyet foglal el a fotográfia mint lenyomata annak a kornak, melyben született. Weinstock Ernő felvételei révén a huszadik század kiemelkedő krónikásának számít, szinte az egész századot átélte, többször üldözöttként, kitaszítottként, de mégsem tört meg. Példája azt sugallja, hogy a legnehezebb körülményeket is tekinthetjük lehetőségként, és ha alkotói nem is lehetünk egy kornak, de krónikásai igen – fogalmazott Závogyán Magdolna, hozzátéve: tettei mozgatórugója a végtelen hazaszeretet volt.
A megnyitó ünnepi hangulatát Császár Katalin, a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanára és tanítványa, Ivanitzki Krisztina fuvolajátéka emelte.
Az ünnepélyes megnyitót követően Sári Zsolt és Szegedy-Kloska Tamás, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakemberei, a tárlat kurátorai vezetésével tekinthették meg az érdeklődők a két terembe berendezett kiállítást. Az első terem Weinstock Ernő hosszú és kalandos életébe, a képeslapkészítés kulisszáiba nyújt betekintést, emellett az első világháború alatt a légierőnél készült felvételeit lehet megtekinteni digitális formában, és ugyanitt látható a fotográfus több eszköze, köztük az Észak-Erdélyben készült felvételekhez használt fényképezőgép is. A második terem kizárólag az észak-erdélyi útján, 17 településen, köztük partiumi és székelyföldi városokban, a turisztikailag jelentős fürdőhelyeken készült fényképek láthatóak (közülük pár egyszeri és megismételhetetlen történelmi pillanatot rögzít), ezek digitális nagyításai, valamint a felvételekből készült eredeti képeslapok. Amint elhangzott, a kiállított fényképek csak kis része a szentendrei múzeum által őrzött Észak-Erdélyben készült képeknek, melyek ráadásul csak töredékei a teljes életműnek. Hosszú élete során Weinstock Ernő több mint száz Kárpát-medencei településen fényképezett, majd képeslapokat készített a felvételekből, és értékesítette azokat, amíg a kommunista hatalom nem államosította a vállalatát.
