Elég rápillantani az erdélyi magyar összefogás európai parlamenti választásokon induló jelöltjeinek a közösségi oldalára, a gondolatok, politikai állásfoglalások mellett kevésbé ismert erdélyi helynevekkel is találkozni lehet. Például: Almásmálom falucska Beszterce-Naszód megyében, Varsolc községközpont a Szilágyságban, avagy az ismertebb Szeben megyei Kiskapus, ahol mintegy kétszáz magyar ajkú nemzettársunk él.

Az EP-választások két erdélyi magyar jelöltje, Winkler Gyula és Vincze Loránt kampányútja során e településeken élőkkel is találkozott, beszélgetett, esetenként házról házra járva. A szórványközösségek érzik át leginkább a magyar képviselet fontosságát, illetve az annak hiányából származó hátrányokat – nyomatékosította Vincze Loránt a Szeben megyei Medgyesen egy lakossági fórumon. A fényképeken az is látható, hogy esetenként – például kiskapusi helyszíneken – csupán néhány idős ember figyel az elhangzottakra. De a beszámolók nem csupán a dél-erdélyi apadásról szólnak, kevéske gyarapodás is fellelhető: Szebenben nő a magyar családok száma, huszonhét gyermek jár magyar óvodába, s ősztől akár újabb csoportot is lehetne indítani.

Íme, ilyen egy szórványbéli, településenként változó pillanatkép. Persze, amikor politikai képviseletről beszélünk, Erdély egészét tekintjük, nem csupán a szórványvidéket. És nyilvánvalóan annál jóval többről van szó, mint hogy e májusban felelevenítsük szép magyar településneveinket. Ugyanis nemcsak a tömbben élők, a székelyföldiek számára fontos, hogy közösségi ügyeikre, településeik gondjaira életképes, jövőbe mutató megoldást találjanak – itthon és Európában egyaránt –, hanem a szórványban élő nemzettársaink számára is meghatározó, hogy anyanyelvükön megszólíthassák azokat, akik életterük ügyeit intézik.

Mert ez az önkormányzati képviselet lényege: a választottaknak megoldást kell találniuk a közösségi gondokra, az önkormányzati választások pedig nem önjelöltek kakasviadala, hanem felelősségérzettel rendelkezők szerepvállalására teremtenek lehetőséget mind a tömbben, mind a szórványban. Az erdélyi magyar közösség jelenét és jövőjét fürkészők ezért nemcsak saját házuk tájára összpontosítanak, hanem arra is figyelnek, hogyan él Almásmálom, Varsolc és Kiskapus magyar közössége. És ma már számosan belátják azt is, hogy nemcsak az úthálózat és a közműhálózat minősége a tét, hanem a településeken élő magyar közösség közérzete is. Vagyis, mind tömbben, mind szórványban cél és feladat a magyar közösség életminőségének, lelkületének javítása is.

Miként az erdélyi és székelyföldi magyarság számára az is közösségi cél és feladat, hogy hangját hallassa ott is, ahol Európa sorsáról – a mi sorsunkról – döntenek. Erdélyi magyar politikusok kellenek tehát az Európai Parlamentbe, hiszen őshonos kisebbségek érdekeit csakis az őshonos kisebbségek képviselői érvényesíthetik. Pontosabban – mivel nem kisebbként, azaz gyengébbként tekintünk önmagunkra, hanem életerős nemzeti közösségként –, kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek érdekeit csakis ezen őshonos nemzeti közösségek képviselői érvényesíthetik. Ez tehát a kihívás: erőt felmutatni a szülőföldön és Európában egyaránt – és nem is kevés.

Winkler Gyula a Beszterce-Naszód megyei Almásmálom lakóival. Fotó: Facebook / Winkler Gyula